Míg a forint szakad, a térség nemzeti valutái hasítanak vagy tartják magukat

forint
Facebook

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta száz forinttal gyengült a forint az euróhoz képest – írtuk meg szerda reggeli cikkünkben. Felvázoltuk, ez a külföldi tőke bevonzása szempontjából hasznos, ösztönzi az exportot, ugyanakkor az import termékek árait, közte az energiahordozókét is rendkívül drágítja.

Száz forinttal lett drágább egy euró Orbánék alatt, ezért veszünk mindent sokkal többért

Az üléspont határozza meg az álláspontot, tartja a klasszikus mondás - és mi sem mutatja ennek igazát jobban, mint Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai a magyar gazdasággal kapcsolatban, főleg a forint-euró viszonylatában. Míg az euróárfolyam negatív rekordokat dönt (elértük a 372 forintot), valójában a magyar miniszterelnök már 274 forintnál arról beszélt, hogy a gyenge forint miatt le kell váltani a kormányt.

Matolcsy György, az MNB elnöke nem is rejtette véleményét véka alá, a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában azt írta, „a válság, majd a válságkezelés és a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt, nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre”.

A válasszal Varga Mihály pénzügyminiszter sem maradt adós, aki azzal védekezett, a belső körülmények nem gerjesztik sem az államháztartási, sem a folyó fizetési mérleg hiányát, ezen adatok romlása főként külső okokra vezethetők vissza. Külön kiemelte az energia, a nyersanyagok és a szállítás költségeinek emelkedését.

Matolcsy szerint a mostani gazdasági mutatók a Gyurcsány-kormány időszakát kezdik idézni

A magyar felzárkózási pályát újra kell tervezni, olyan egyensúlyi fordulatra van szükség, amely nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza - írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában. A jegybankelnök szerint a felzárkózás összes területén fel kell értékelni az egyensúlyi szempontokat, jelenleg azonban kiemelten a pénzügyi egyensúly terén.

Varga: az energia-, nyersanyag- és szállítási árak növekedése generálja az inflációt

A Világgazdaságban megjelent véleménycikkben reagált Varga Mihály pénzügyminiszter a makrogazdasági számokra, különösen az egyszerre növekvő inflációs adatra és folyó fizetési mérleg hiányára, azaz az ikerdeficitre. Mint arról lapunk is beszámolt, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy hete a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben jelentetett meg gazdasági publicisztikát, melyben azt írta, „a válság, majd a válságkezelés és a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt, nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre".

Azt azonban még a pénzügyi tárcavezető is elismerte, a romló mutatókhoz

az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

Mint arra kedd reggeli cikkünkben emlékeztettünk, a 2004 tavaszán az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország közül hét már az eurózóna tagja (a három balti állam mellett Ciprus és Málta, míg Közép-Európából Szlovákia és Szlovénia),

a nemzeti valutához hazánk mellett Csehország és Lengyelország ragaszkodik.

Megnéztük tehát, hogy hogyan is teljesített ez a három deviza a 2004. májusi uniós csatlakozás óta, illetve – mivel mégiscsak a forintra fókuszálunk – a második Orbán-kormány hatalomra kerülése, azaz 2010 májusa óta.

Magyar forint

Korábbi cikkünkben megmutattuk, a magyar forint euróhoz viszonyított havi átlagát:

  • 2004 májusában 1 euró átlagosan 252,88 forintba,
  • 2010 áprilisában 1 euró átlagosan 265,44 forintba került.

Szerdán pedig – a Magyar Nemzeti Bank honlapja szerint – 1 euróért 368,29 forintot kell fizetni.

Cseh korona

A Cseh Nemzeti Bank (Česká Národní Banka, CNB) adatai szerint

  • 2004 májusában 1 euró átlagosan 31,974 koronába,
  • 2010 áprilisában 1 euró átlagosan 25,666 koronába került.

Szerdán a CNB honlapja szerint 1 euróért 25,500 koronát kellett fizetni.

Lengyel zloty

A Lengyel Nemzeti Bank (Naroodowy Bank Polski, NBP) adatai szerint

  • 2004 májusában 1 euró átlagosan 4,7290 zlotyba,
  • 2010 áprilisában 1 euró átlagosan 3,8704 zlotyba került.

Szerdán a PBN honlapja szerint 1 euróért 4,6811 zlotyt kellett fizetni.

Tehát míg a közös valutához képest forint az uniós csatlakozástól 2010 májusáig 5 százalékot gyengült, addig a korona 20, a zloty pedig 18 százalékot erősödött. 2004. májustól a mai napig nézve az euróhoz képest a forint gyengülése 46 százalék, míg a zloty gyakorlatilag nem változott (az 1 százaléknyi erősödés nem jelentős), a korona viszont 21 százalékkal lett erősebb.

Orbán Viktorék hatalomra jutása, azaz 2010 májusa óta az euróhoz képest a forint 39 százalékkal romlott, míg a zloty romlása „csak” 21 százalék, a korona pedig gyakorlatilag ugyanott tart (1 százalék alatti a különbség).

Hasonló következtetésekre jutottak az Eötvös Csoport által meghívott közgazdászok, gazdasági szakemberek, akik csaknem két évvel ezelőtti pódiumbeszélgetésük során mutatták be a három ország monetáris és fiskális gazdaságpolitikájának jellemzőit, és érveltek vagy épp ellenérveket fogalmaztak meg az eurócsatlakozás kérdésében.

Közgazdászok: most több okból sem aktuális az euró bevezetése

Bár a közgazdász szakma eddig többé-kevésbé konszenzuson volt az euró bevezetése mellett, az Eötvös Csoport legutóbbi beszélgetésén, melyen közgazdászok elemezték a kérdést politikai, makrogazdasági, valamint vállalati szempontból, meglepő következtetésre jutottak. Az uniós csatlakozással Magyarország kötelezettséget vállalt arra is, hogy bevezeti a közös valutát, az eurót.

A Magyar Nemzeti Bank árfolyamböngészője szerint

  • 2004. április 30-án 1 koronáért 7,74, 1 zlotyért 52,37 forintot,
  • 2010. április 30-án 1 koronáért 10,44, 1 zlotyért 68,21 forintot,
  • míg szerdán 1 koronáért 14,43, 1 zlotyért pedig 78,69 forintot kellett fizetni.