Karácsony ózdi csodája, a sátorháború és a sikertelen tandemugrás: ilyen volt az előválasztás keményebb oldala

Előválasztás
Megkezdődött az urnák megnyitása és a szavazatok megszámlálása.
Kép: Előválasztás 2021 (Facebook)

A kormánypárti propaganda és a fideszes megmondóemberek szerint az ellenzéki előválasztás nem több egy színjátéknál, egy adott forgatókönyv alapján zajlik, de ennél nagyobb blődséget nem is mondhatnának. Amint azt megmutatjuk, az előválasztás folyamata telis-tele volt olyan meglepetésekkel, amelyekre nemcsak a szavazók, de még a szervezők sem számíthattak. Meglepő győzelmek, még meglepőbb húzások, marakodások, reménykedő vesztesek - és persze a leállással induló első hétvége. Itt egy kis kedvcsináló, ami bizonyítja, tényleg nem érdemes lemaradni a második fordulóról.

Mi lesz akkor, ha Dobrev Klára mégis győz a második fordulóban?

Ha jobban belegondolunk, az első fordulót megnyerő DK-s Dobrev Klára és az első fordulót elbukó jobbikos Jakab Péter értette meg leginkább, hogy az előválasztás végsősoron egy koalíciós kormányzásba fog torkollani. Annak pedig az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a miniszterelnöknek viszonylag kevés beleszólása lesz a döntésekbe, azokat a koalíciós partnerek hozzák meg, ezzel együtt a pártok alkotják meg egy esetleges Dobrev-, Karácsony-, Márki-Zay-kormány programját (erre még egy honlapot is létrehoztak). Így viszonylag furcsa, amikor egymásnak feszülő miniszterelnök-jelölti programokról vitatkoznak. A másik elvi ellentmondás pedig ez az utólagos (az első fordulót követően feltörő) Dobrev-ellenesség. Érthető és elfogadható a 2010 előtti politikával szembeni kritika, de mivel a közös lista mellett döntöttek a pártok és azon ott lesz a DK (és Gyurcsány Ferenc is). Most károsnak tűnhet azzal kampányolni, hogy Dobrevvel nem lehet legyőzni Orbánt, hiszen ha mégis Dobrev Klára lesz a győztese az előválasztásnak, akkor Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter vajon mihez kezd?

Karácsony Gergely ózdi csodája

Karácsony Gergely az első fordulóban az ózdi választókerületben 45,75 %-ot kapott (2417 szavazat), ez a 4. legjobb eredménye az egész országban, csak 3 budapesti körzetben tudott ennél jobb eredményt elérni. Összehasonlításképpen Zuglóban, ahol 2014 és 2019 között polgármester volt, csak 43,4 %-ot kapott, tehát kisebb volt a támogatottsága a számára hazai pályának számító körzetben, mint abban az észak-borsodiban, ahol lényegében alig fordult meg a kampányban. Azt azért leszögezhetjük, hogy a rejtélyes Karácsony-őrületnek aligha a főpolgármester zöld Magyarországot ígérő programja volt az oka, hiszen ebben a körzetben is elsősorban a munkahelyek és a bérek helyzete a helyiek elsődleges problémája, így minden bizonnyal másfelé kell keresgélnünk, ha közelebb akarunk kerülni az igazsághoz.

Akié a sátor, azé a győzelem!?

Az előválasztás első fordulójában összesen több mint 4000(!) sátornap volt, ehhez az irdatlan mennyiséghez nyilvánvalóan hatalmas számú aktivistára volt szükség; a sátor mint megannyi szív éltette tehát az egész folyamatot. Mivel azonban ilyen fontos szerepet töltenek be a sátrak, egyáltalán nem mindegy, hogy azok hol vannak, meddig üzemelnek, és egyáltalán kinyitnak-e. Az ellenzéki pártok támogatottsága területi szempontok alapján is eltérő, ahogy ez az eredményeken is látszódott. Minél távolabbi volt a választókerület Budapesttől (Ózd kivételével...), annál több szavazatot kapott Dobrev Klára, és az sem meglepő, hogy a Jobbik 29 győztes jelöltjéből 28 vidéki körzetet nyert meg, nem feltétlenül a megyeszékhelyeken. Így nem meglepő, hogy elsősorban a DK és a Jobbik kardoskodott a minél több sátor mellett, lehetőleg a kistelepüléseken is, míg volt olyan párt, aki inkább a sátrakon spórolt volna vagy azokat inkább Budapestre összpontosította volna. A kisebb szervezettel rendelkező pártok számára gondot jelenthet az aktivisták megszervezése is, ugyanis az előválasztás szabálya szerint muszáj a sátorban képviselni az ellenérdekelt felet is, ha ez nem valósul meg, akkor az adott helyen nem kezdődhet meg a szavazás. Az első fordulóban szükség volt változtatni ezen a szabályon, lehetett 12 órán belül is jelezni a hiányt, de ez csak néhány helyen történt meg. A második forduló kapcsán viszont több helyről hallani arról, hogy az ellenérdekelt fél pártjának az aktivistái meghekkelhetnek távolmaradásukkal sátrakat, ezt is igyekszik majd kiküszöbölni az OEVB. Pedig egy elkötelezett emberekből álló hálózatra mindenképpen szükség lesz jövőre is, hiszen több tízezer aktivistát kellene az ellenzéknek megszerveznie szavazatszámlálónak. Vajon akkor is nagyrészt a DK-ra és a Jobbikra jut ez a feladat?

Jobbik: minden rendelkezésre álló erőforrással segítjük a szavazást

Miközben az ellenzéki előválasztás második fordulójába jutott jelöltjei egymás ellen fordultak, és például Márki-Zay Péter azzal vádolta meg a vissza nem lépő Karácsony Gergelyt, hogy átverte őt, míg Tordai Bence szerint az MMM-vezetőjének nem elég tiszta a feje, addig a Jobbik továbbra is az ellenzéki összefogás mellett kampányol.

A soha véget nem érő szavazatszámlálás

Az előválasztáson a szavazatszámlálás borzasztóan lassan haladt, pedig még a szavazatok megszámlálásának reggelén is arról volt szó, hogy az OEVB valamely tagja az Előválasztás hivatalos FB-oldalán egy élő videóban fogja bejelenteni a nap végén a végeredményt. Aztán délután már azt jelentették be, hogy a szavazólapokon lévő QR-kódok "becsippantása" olyan lassan halad, hogy aznap már nem tudják befejezni a számlálást, de egész éjszaka számolni fognak, így másnap napközben már megismerhetőek lesznek a végleges eredmények. Aztán végül egész csütörtökön zajlott még a számolás és az eredmények szigorúan 5 körzetenkénti bejelentése. Ekkor már a szervezők is érezhették, hogy mindez magyarázatot követelhet a közvélemény részéről, így az Előválasztás hivatalos FB-oldalára felkerült egy videó, ahol még Szabóné Pákozdi Éva (ahogy a videóban felkonferálták: Évi néni), a szavazatszámlálást koordináló Számoljuk együtt Mozgalom vezetője is igyekezett magyarázatot adni a késlekedésre. Az eredményekkel kapcsolatos káoszt csak súlyosbította, hogy a számlálás két napja alatt sokszor egymástól teljesen eltérő eredmények jelentek meg az egyes online felületeken, ami egyenes következménye volt az eredmények körülményes nyilvánosságra hozatalának, ráadásul az érvénytelen szavazatok rendkívül nagy aránya is felvetett néhány kérdést az előválasztás szervezésével kapcsolatban. Végül a nagy végső élő bejelentkezésre csak péntek hajnalban került sor, amikor az utolsó körzetek összeszámlálása is befejeződött. 

A sikertelen tandemugrás

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter azt találta ki, hogy egymás mellett, tandemben szerepeljen a nevük a szavazólapon a második fordulóban, miután nem tudták hosszas vajúdás után sem megszülni a döntést arról, hogy melyikük lépjen vissza. Erre azonban az ellenzéki pártok által közösen lefektetett szabályok egyértelműen nem adtak lehetőséget, ahogy arra Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke is felhívta a figyelmet, azt is világossá téve, hogy ha ez a javaslat mégis átmenne az OEVB pártdelegáltjain, akkor a civilek kiszállnak az előválasztásból. Végül az Országos Előválasztási Bizottság delegáltjai is egyhangúan elutasították a javaslatot, így ezzel a megoldással sem sikerült átvágnia a gordiuszi csomót a két jelöltnek. Aztán mint kiderült, nemcsak a szavazólapon nem valósult meg a tandem, hanem a második fordulóban is külön-külön méreti meg magát a két politikus.

Horn Gábor Karácsony és Márki-Zay közös indulásáról: nem gondolom, hogy ezt komolyan gondolják

Ahogy arról az Alfahírnek Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke beszélt, csak akkor valósulhat meg Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter közös indulása, ha a civilek kilépnek az előválasztás mögül. Ennek fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy akkor vajon mi motiválta a tegnapi bejelentésre a két politikust.

A közvélemény-kutatatások rejtélyei

A Karácsony és Márki-Zay között zajló visszalépési dráma során sorban jöttek elő az újabbnál újabb, egymástól teljesen eltérő erőviszonyokat mutató közvélemény-kutatások. Először a Publicus kutatása azt hozta ki még a múlt héten, hogy Karácsonynak van a nagyobb esélye legyőzni Dobrev Klárát a második fordulóban, míg a tegnapi nap folyamán a Medián és a Závecz Research felmérése is azt mutatta ki, hogy Márki-Zay Karácsony előtt van. Majd a káoszt teljessé téve ezt követően jött a Republikon Intézet mérése, amely újfent azt mutatta ki, hogy csak Karácsony Gergely tudná megverni a DK jelöltjét. Ezen felmérések megrendelésétől és nyilvánosságra hozatalától mindkét fél azt remélhette, hogy egymás revolverezésével képesek lesznek belezsarolni a másik felet a visszalépésbe, illetve a közvéleményt is a saját javukra befolyásolhatják, ez azonban végül inkább csak teljesen komolytalanná tette a két politikus közötti huzavonát.

Visszalépés-dráma: mi magyarázza, hogy más-más esélyest mértek a közvélemény-kutatók?

A különféle közvélemény-kutatók eredményeiből egymásnak szögesen ellentmondó következtetések is levonhatók, amit önmagában kiválóan illusztrál a tegnapi nap "visszalépés-drámája", amely az előválasztás második fordulójába jutott két miniszterelnök-jelölt között zajlik. Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely ugyanis nem tudott megegyezni egymással abban, melyikük lépjen vissza a másik javára, hogy Dobrev Klára ellen nagyobb eséllyel szállhassanak majd ringbe.

Listaállítás - az igazi matek

A közös lista egyébiránt sehogy sem formálódik egyelőre - ahogy arról értesültünk. A listaállítás szabályai is konszenzusos döntés alapján kell, hogy megszülessenek és egyelőre csak abban sikerült megállapodniuk, hogy mind a hat pártnak lesz önálló frakciója. De például ma Márki-Zay Péter önálló frakcióalakítási elképzeléseiről is szót ejtett... A listás helyeknél nyilván szempont lesz a védett emberek bejuttatása az Országgyűlésbe: gondoljunk a pártelnökökre, az elnökségi tagokra vagy a szakpolitikusokra. Ezt a kört bővíti tovább azon politikusok csoportja, akik elvéreztek az előválasztáson vagy esetleg nem biztos a győzelmük a Fidesszel szemben. Érzékeny veszteségeket már most minden párt kénytelen volt elkönyvelni; a teljesség igénye nélkül: Kálmán Olga, Komáromi Zoltán (DK), Demeter Márta, Gyüre Csaba (Jobbik), Mesterházy Attila, Bangóné Borbély Ildikó, Gurmai Zita (MSZP), Burány Sándor (MSZP/Párbeszéd?), Keresztes László Lóránt, Ungár Péter (LMP) - és akkor, ugye nem beszéltünk a '22-ben kevés győzelmi eséllyel induló jelenlegi ellenzéki képviselőkről. Mindenesetre arról sincs döntés, hogy milyen szempontok alapján állítsák össze a listát, az aktuális közvélemény-kutatási adatok, az első fordulós eredmények, vagy egy fajta kompenzáció számítson, amiben számításba veszik a nehezebb terepen való indulást. Az ígéretek szerint ezek a küzdelmek (vagy tárgyalások) már a háttérben zajlanak majd...