Az elszálló építőanyagárak miatti kormányzati fellépést kritizálja az Európai Bizottság, felszólító levelet küldött a testület

Az elszálló építőanyagárak miatti kormányzati fellépést kritizálja az Európai Bizottság, felszólító levelet küldött a testület

Az elszálló magyarországi építőanyagárak letörésére felállított rendszer, amely előzetes kiviteli engedélyhez köti az unión belüli, illetve kívüli kivitelt, olyan korlátozást jelent, amelyet úgy tűnik, hogy „nem támasztja alá igazolható, közérdeken alapuló kényszerítő ok” – írja a Portfolio az Európai Bizottság csütörtöki állásfoglalása nyomán. A testület ezért és több más ok miatt, amelyek uniós jog megsértésére utalnak, ma felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, hogy két hónapon belül adjon magyarázatot a lépéseire.

Az Európai Bizottság indoklásában azt írja:

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levélben sürgeti Magyarországot, hogy tegyen eleget az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglalt, az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseknek, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvnek ((EU) 2015/1535 irányelv). Magyarország nemzeti szinten előzetes engedélyezési rendszert vezetett be, amely az építőanyagok külföldön történő értékesítését, illetve exportját is érinti.

"A Bizottság álláspontja szerint ugyanis a 402/2021. Korm. rendelet olyan nemzeti szintű előzetes engedélyezési rendszert vezet be, amely az építőanyagok külföldi értékesítését, illetve exportját is érinti. Ez pedig a belső piacon belüli kivitel mennyiségi korlátozásával azonos hatású intézkedésnek minősül, ami sérti az EUMSZ 35. cikkét. Úgy tűnik, hogy a kérdéses kormányrendelet által előírt korlátozást nem támasztja alá igazolható, közérdeken alapuló kényszerítő ok. Ezért az az EUMSZ 36. cikkével is ellentétes lehet."

Arról is írnak, hogy "a Bizottság szerint Magyarország nem tett eleget az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvnek, amely bejelentési kötelezettséget, illetve szüneteltetési idő betartását írja elő."

"Ezen túlmenően, mivel a korlátozás a jelek szerint a Magyarországról harmadik országokba irányuló exportra is vonatkozik, a kifogásolt rendelet a külkereskedelmet szabályozó hatású és így a közös kereskedelempolitika keretébe tartozó intézkedésnek minősül, ez a terület pedig az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik" - fogalmaznak a levélben.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy eloszlassa a Bizottság által felvetett aggályokat. Ennek hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.

- emelik ki.