Wagner Péter: „Az afgán menekültek csak nagyon kis százaléka akar Európába menni”

tálibok
mti/ EPA/Dzsalil Rezaji

Az Egyesült Államok is belebukott az Afganisztáni megszállásba. Az amerikai katonák szinte a legnagyobb csendben vonultak ki a 20 évig megszállt Közép-Ázsiai országból, hogy aztán a tálibok két nap alatt, gyakorlatilag egy puskalövés nélkül vegyék át újra a hatalmat. Most mindenki arra vár választ, hogy Afganisztán megint kiszolgáló állama lesz-e az iszlám fundamentalistáknak, mekkora menekült hullám várható, vagy például mi lesz a sorsa az afgán iskoláknak, vállalkozásoknak és nem utolsó sorban, hogyan reagálnak az új helyzetre a nagyhatalmak. Az Alfahír kérdéseire, dr. Wagner Péter a térség szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) munkatársa válaszolt.

Mi várható most Afganisztánban a tálibok kormányzása alatt? Egyelőre nem sokat lehet tudni, állítólag a kalifátus megalakítását tervezik bejelenteni és tényleg úgy tűnik, mintha nem is telt volna el 20 év az amerikaiak bevonulása óta. Visszatértek a tálibok és ismét a legszigorúbb törvények léptek életbe.

Igazából tényleg nem tudjuk még, hogy mi történik. Például a New York Times írása arról szól, hogy Kunduzban az első békés napok után a tálibok most már erőszakkal próbálják visszakényszeríteni a közigazgatásban dolgozókat, ami ugye önmagában is abszurd, hiszen a közalkalmazottként amúgy kötelességük megjelenni a munkahelyükön, de a Twitteren pedig azt írják mások, hogy Kunduzban a tálibok haza küldték mindenkit a munkából... Ugyanez a helyzet Kabulban is. Egyszerre lehet olvasni fosztogatásokról, meg arról, hogy még az iskolás lányok is mehettek iskolába, illetve volt, aki arról számolt be, hogy hónapok óta először volt nála áram. Tehát meglehetősen ellentmondásos most a helyzet Afganisztánban. 

Az viszont tényleg döbbenetes, hogy pillanatok alatt foglalták vissza a tálibok az országot. Ennyire tehetetlen volt az afgán kormány rendőrsége és katonasága? Olvastam, hogy a korrupció miatt még fizetést sem kaptak a katonák és a rendőrök.

Ez például az egyik tényezője, hogy lényegében nem akartak harcolni és gyakorlatilag egy vértelen hatalomátvétel zajlott le valóban nagyon gyorsan. A fő ok szerintem mégis az lehet, hogy ennyi legitimitása volt az afgán kormánynak, a katonai és rendőri vezetésnek, a saját katonái, illetve rendőrei szemében.

Amerikai katonák leeresztik a nemzeti lobogót az Antonik támaszpont átadásán
MTI/EPA/Afgán védelmi minisztérium

Nagyon sokan menekülnek most Afganisztánból. Láttuk a felvételeket, ahol a repülőgépbe kapaszkodva próbálják elhagyni Kabult. Meg lehet most becsülni, hogy mekkora mértékű menekülthullám várható és a menekültek vajon hány százaléka akar Európába eljutni?

Ezt most még nem lehet megbecsülni. Lehet 10 és 100 ezer között lesz majd a menekültek száma. Azonban túlnyomó többségük - ahogyan eddig is - Pakisztánba, vagy Iránba megy, ahonnan aztán idővel rendszerint visszatérnek részben maguktól, részben, mert hazatoloncolják őket. Egyébként az afgán menekültek csak nagyon kis százaléka akar Európába menni. Másrészt viszont, akiket repülővel menekítenek ki, azok jórésze eleve a nyugatról visszatért, nyugaton már családtagokkal, rokonokkal rendelkező afgánok közé tartoztak. Azt látni kell, hogy 2001-ben amikor az amerikaiak bevonultak, utána a 2010-es években rengeteg afgán ment haza. Üzletet csináltak, részt akartak venni az afgán demokrácia építésében köztük újságírók, de nagyon sok vállalkozó is, akik most megint otthagynak mindent, és visszamennek.

Keveset lehet tudni, az afgán társadalomról. Nem a vidéki középkori állapotokra gondolok, hanem az olyan nagyvárosokra mint, Kabul, vagy Kandahár. Létezik például valamiféle városi középosztály, amely akár véleményformáló is lehet?

Nagyon szűk réteg a városi középosztály Afganisztánban, 5-10 százalékra becsülnélném a tévedés jogát fenntartva, akik sokszor a nyugati trendeknek megfelelően a városok szélén létrehozott lakóparkokban élnek. Nyilván a főváros Kabul, Herat, Kandahár, vagy Mazari Sharif ebből a szempontból talán kiterjedtebb, de hát a városok többségében a közszolgáltatások minimálisak vagy hiányosak. Ahogy megyünk vidékre ott már azt látni, hogy az emberek nyomorban élnek, gyakran üveg sem jut az ablakokba, az iskolákban télen nincs tanítás a fűtés és a járhatatlan utak miatt. Ugyanakkor nagyon fontos változás az internet elterjedése Afganisztánban. Szinte mindenütt elérhető a világháló. Ez a tálibok szempontjából is jelentős tényező, hiszen több mint 20 éve teljesen elzárták a világot az afgán emberek elől, most viszont Afganisztán az egyik legnagyobb internethasználó a világon. Török meg hollywoodi filmeket néznek, és nagyon sok tévécsatorna sugároz országszerte. Tehát már nem lehet őket elzárni a külvilágtól.

Milyen gazdasági bevételei lesznek a hatalomba most visszatért tálib rendszernek?

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az eddigi afgán kormány elsődleges bevételi forrása a nemzetközi segélyekből voltak, amelyek a költségvetés körülbelül 60-80 százalékát tették ki. Emellett a tranzitdíjak, tehát az országba bejövő árukra kivetett vám is jelentős bevételt jelent, de a korrupció miatt ennek csak a töredéke jut el végül a költségvetésbe és mivel az emberek nem adóztak, a vállalkozások pedig nem nagyon terjedtek el, így ez a két fő bevételi forrása Afganisztánnak. Egyébként a tálibok is éltek ezzel, valamint az adókkal, sőt ők az uralmuk alatt lévő területeken a lakosságtól is szedtek be adókat, és még az embercsempészeket, valamint a segélyeket is megadóztatták. Amikor az amerikaiak utat építettek délen Kabul és Kandahár között, a közreműködő afgán vállalkozók is meglettek sarcolva. És persze ott volt a kábítószer-termesztők megadóztatása is, ami egyébként nem egy állandó bevétel, mert a termelés változik. Ugyanakkor a tálibok - szemben az eddigi afgán kormánnyal - a bevételeiket fegyverekre meg 
háborúkra költötték. Nyilván a volt afgán kormánynak kellett költenie az egészségügyre, az oktatásra, a közszféra működtetésére.

Ezekre, akkor nem költenek majd pénzt a hatalomra került tálibok? 

Azt láttuk korábban, hogy a tálibok által ellenőrzött területeken, engedték, hogy az afgán kormány működtesse a közszférát, így ez nekik nem került semmibe. A kormány a segélyekből finanszírozta az oktatást, az egészségügyet és most könnyen lehet, hogy az új tálib rendszer is erre kényszerül majd. Ugyanakkor csak akkor kaphatnak segélyeket, ha moderálják a viselkedésüket, például lehetővé teszik a lányok iskoláztatását, vagy akár azt, hogy dolgozhassanak. Tehát valamennyire meg kell felelniük azoknak a nemzetközi elvárásoknak, amelyek egyáltalán lehetővé teszik a segélyezést. Egyelőre úgy tűnik a tálibok nyitottak arra, hogy ezeket biztosítani fogják.

Dr. Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) szakértője
facebook/wagnerpeterofficial

Mi a helyzet a fundamentalista iszlám szervezetekkel? Afganisztán, a tálibok megint menedéket adhatnak ezeknek a szervezeteknek?

Szerintem csak akkor, ha a tálibok megint kiássák a csatabárdot, vagy éppen fordítva, akkor a táliboknak nagyon nem marad megint más lehetőségük, mint kvázi bosszút állni.

Ez várható?

Ez attól is függ, hogy milyen utat választanak a tálibok. Ha azt az utat választják, hogy együttműködnek a nemzetközi közösséggel mert fontos számukra a nemzetközi legitimitás (és az ezzel járó források), akkor nem viselkedhetnek úgy mint 20 éve. Továbbra is konzervatív a szervezet, ahogy az afgán társadalom is, de felnőtt egy olyan generáció, amit már jóval nehezebb lenne visszakényszeríteni a múltba, és ők is jobban ismerik a világot.  

A tálibok visszatérése milyen hatással lehet az orosz-kínai, illetve az amerikai-NATO nagyhatalmi helyzetre?

Nagy hiba lenne, ha a nagyhatalmi versengés az afganisztáni helyzetre is hatással lenne, mert akkor mindenki kiszúrna egymással és persze az afgánokkal, tehát erre nincs szükség. Nyilván az Egyesült Államok renoméja megint nagyon odaégett. Itt sem sikerült a „demokrácia export” amit ez a mostani totális összeomlás is alátámaszt. Amerikában már többen párhuzamot vontak a saigoni kivonulással, amikor a szintén távozó helikopterekbe kapaszkodtak és estek le a menekültek, mint most a kabuli repülőtéren.

Donald Trump és Joe Biden is egymást vádolják, de mégis Trump volt az, aki elrendelte a csapatkivonást. Lehet a mostani helyzetnek jelentősebb hatása Joe Biden kormányára? Tehát mi következhet most az amerikai belpolitikában?

Szerintem nem lesz nagy jelentősége. Abban Bidennek teljesen igaza van, hogy ezt már rég be kellett volna fejezni, de természetesen nemcsak ő gondolja így, hanem Donald Trump és Barack Obama, valamit a mögöttük álló politikai elit egy része is. Ettől függetlenül még van egy erős tábora azoknak a véleményeknek, akik szerint továbbra is ott kellett volna maradnia a katonáknak. Az viszont még árnyaltabba teszi az egészet, hogy a NATO tagországok is "morogtak”, mert nem tájékoztatták őket szinte semmiről és a kivonulás csendben történt, tehát úgy tűnik ebben a nagy transzatlanti együttműködésben is vannak repedések... 

Oroszország és Kína, mint a térség két egymással is vetélkedő nagyhatalma miként reagálhat az afgán helyzetre?

Szerintem Oroszország jelentőségét ez semmilyen módon nem befolyásolja. Természetesen fontos neki Közép-Ázsia, hogy mi történik Afganisztánban, de lényegében ennyi. Kínának a katonai és a gazdasági befolyás révén valamivel nagyobb a mozgástere, de Pekingnek is van most más nagyobb gondja Afganisztánnál.

Miért van az, hogy Afganisztánt, ezt a nagyon szegény és elmaradott országot a történelem folyamán többször is háborúk és nemzetközi konfliktusok sújtották?

Leginkább azért, mert mindig útjában állt valamelyik nagyhatalomnak. Birodalmak határán helyezkedik el. A britek és az oroszok, illetve a szovjetek is első sorban azért ragaszkodtak Afganisztánhoz, mert kellett nekik egy semleges terület a határaik biztosítására. Arról kevés szó esett, hogy a Szovjetunió és Afganisztán évtizedekig jóban voltak egymással. Amikor viszont 1978-ban az afgán kommunisták a szovjetek megkérdezése nélkül puccsal próbálták átvenni a hatalmat Afganisztánban, Moszkvának már csak ideológiai és a hidegháborús légkör miatt is lépnie kellett, ami aztán a 10 évig tartó szovjet-afgán háborút eredményezte. Az amerikaiak pedig szintén azért mentek oda, hogy mint nagyhatalom megbüntessék a tálibokat, mert nem adták ki Osama Bin Ladent. Az, hogy utána nekik sem sikerült semmit elérni, azt a gyors tálib hatalomátvétel is alátámasztja. Tehát Afganisztán földrajzilag pont egy olyan helyen van, ahol valamikor a britek, az amerikaiak, és az oroszok is jelen voltak, aztán mindhárom nagyhatalom teljesen más okokból, de végül távozott onnan.