Demonstrációra készül az egészségügy, béremelést követelnek a közszférában

Független Egészségügyi Szakszervezet
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) 2018-as demontrációja
MTI/Balogh Zoltán

Országos demonstráció megszervezésére hatalmazta fel tagsága a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vezetőit

- nyilatkozta a Népszavának Balogh Zoltán a köztestület elnöke, aki szerint még a nyáron sor kerülhet a demonstrációra, azonban a részletekről, arról, hogy pontosan hol, mikor és milyen formában tüntetnek, a területi elnökök gyűlése dönt hamarosan.

Június 15-éig lehetett kitölteni azt a kérdőívet a kamara honlapján, amely a tagság demonstrálási hajlandóságát tesztelte. Az elnökség felhívására szokatlanul sokan, csaknem tízezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszolók egyhatoda – 1623 dolgozó – tervezi, hogy még ebben az évben elhagyja a pályát. Balogh Zoltán szerint, ha ezt az arányt kivetítik a teljes tagságra, akkor több ezer embert veszíthetnek el a betegellátásból. Hozzátette: ha az OECD országok szakdolgozói létszámához viszonyítjuk a hazai létszámot, akkor nálunk már 20-25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint ami a biztonságos betegellátáshoz kellene.

Arra kérdésre, hogy mennyit segít a kormány által minap bejelentett tíz nap extra szabadság, Balogh Zoltán azt felelte: ez csak újabb problémákat generált. Az ápolási igazgatók ugyanis az eddig ki nem vett szabadságokat is képtelenek kiadni az emberhiány miatt. A rendszer most áll vissza normál-üzemmódra, s bár sok beteg még nincs, például a szakdolgozókkal rendeztetik vissza a korábbi helyükre a betegellátó osztályokat, ők cipelik az ágyakat is. Így az ápolási igazgatók nem nagyon mernek elengedni senki szabadságra. 

A helyzet fonákságát jól jellemzi, hogy miközben egy vállalkozó a Balatonon félszáz embernek ajánlott térítésmentes nyaralást, hetes turnusok helyett három napokra tudnak csak a dolgozók jönni, mert több időre nem kapnak szabadságot

- érzékeltette a kialakult helyzetet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

Ezt megelőzően pedig az állami szférában dolgozók, a közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottakat képviselő szakszervezetek jelentették be, hogy a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Karmelita kolostor előtt elmondta, az idei, elhúzódó minimálbér-tárgyalások tükrében meglepte Orbán Viktor bejelentése, amelyben a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről beszélt. A szakszervezeti vezető ezért erről és a közszolgáltató vállalkozások helyzetéről is tárgyalni akar a kormánnyal.

Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-óta nem emelkedett a tanárok bére, mert a vetítési alapot abban az évben az akkori minimálbéren befagyasztották.

Most egy öt esztendeje általános iskolában tanító pedagógus bére 240 forinttal haladja a meg a garantált bérminimumot. Ezért követeljük, hogy béreket igazítsák a mindenkori minimálbérhez

- tette hozzá Ravasz Ágnes.

A helyszín kiválasztását Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke azzal indokolta: az érdekvédőknek van mondandójuk, de évek óta nincs olyan fórum, ahol ezt komolyan venné a kormány, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkáját kiüresítették, kénytelenek azt gondolni, egyedül Orbán Viktor oldhatja meg az állami szférában dolgozók gondjait.