Gyüre Csaba: Miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez? Államtitkár: mert nem áll összhangban az Alaptörvényünkkel

Gyüre Csaba: Miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez? Államtitkár: mert nem áll összhangban az Alaptörvényünkkel

Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője a Parlament hétfői ülésnapján felszólalásában arról kérdezte dr. Varga Judit, igazságügyi minisztert, miért nem csatlakozik hazánk az Európai Ügyészséghez?

Gyüre felidézte, 2021. június 1-jén kezdte meg működését az Európai Ügyészség. Az új intézmény létrehozásának célja az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények feltárása, kivizsgálása, vádképviselete. Munkájának területe elsősorban "az uniós kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalások feltárása, a hozzáadott érték-adóval történő csalások felderítése, az uniós költségvetés megkárosításából származó pénzeszközök kifehérítésére irányuló bűncselekmények feltárása, aktív és passzív hivatali vesztegetések vagy hűtlen kezelések vizsgálata – amelyek sértik az EU pénzügyi érdekeit –, továbbá a bűnszervezetben való részvétel kiderítése, ha a szervezet tevékenysége az uniós költségvetés elleni bűncselekményekre irányul".

Az Európai Ügyészséghez csatlakozásról nyújtott be határozati javaslatot a Jobbik

Határozati javaslatban kezdeményezte a Jobbik négy képviselője (Jakab Péter, Balczó Zoltán, Lukács László György és Szilágyi György), hogy Magyarország is csatlakozzon a működését hétfőn hivatalosan is megkezdő Európai Ügyészséghez. A kezdeményezők rámutatnak, már 22 uniós tagállam részt vesz ebben az együttműködésben, a kelet-közép-európai régióból csak Magyarország és Lengyelország zárkózik el.

A keresztény-szociális párt politikusa szerint ezek mind olyan problémák, amelyet a magyar bűnüldöző szerveknek is vizsgálniuk kell, illetve kellene.

Gyüre szerint ezzel szemben azt látjuk, hogy az európai uniós pénzek tekintetében nagyon kevés visszaéléssel kapcsolatos ügy jut el bírósági szakaszba, illetve ritkán történik felelősségre vonás. Hiába vannak feljelentések – akár az OLAF-tól is –, azok vagy el sem indulnak, vagy általában nyomozati szakaszban befejeződnek.

Ráadásul a Fidesz-KDNP-s kétharmad hozta meg azt jogszabályváltoztatást, hogy ha a feljelentő nem maga a sértett, akkor a nyomozás megszüntetése miatt még csak panasszal sem élhet a felsőbb nyomozati szervhez.

A jobbikos képviselő úgy fogalmazott, 

“nyilván ez a szabály is azt segíti elő, hogy a zavarosban halászó, jogszabályokat szándékosan kijátszó vagy megszegő közpénzfelhasználók hatóságok által történő felelősségre vonása minél nehezebb legyen”.

Nem véletlen, hogy Magyarországon a korrupció ilyen mértékben felerősödött az utóbbi időben, sőt kijelenthetjük, hogy az rendszerszintűvé vált - tette hozzá.

Gyüre Csaba úgy véli, ebben a helyzetben csak egy kiemelt független korrupcióellenes ügyészség létrehozása, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hozhatna javulást.

Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője kiemelte,

az Európai Unió országai már jórészt csatlakoztak az Európai Ügyészség intézményéhez, vagy a napokban csatlakoznak ahhoz. 

Legutóbb a kimaradók közül Svédország jelentette be, hogy 2022-től ők is csatlakozni kívánnak, így jelenleg hazánkon kívül csak Lengyelország, Dánia és Írország marad ki a szervezetből - mondta.

Úgy véli,

látható az a magyar állampolgári szándék és közvélekedés, hogy szeretnék felszámolni a hazánkat sújtó korrupciót, és igenis nagy támogatottsága van az Európai Ügyészség gondolatának is. Nyilván nem véletlen, hogy körülbelül 680 000 darab aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország is csatlakozzon ezen nemzetközi szervezethez.

Gyüre interpellációjában arra volt kíváncsi, van-e Magyarországon kormányzati szándék a korrupció visszaszorítására? Ha igen, hogyan kívánják azt megvalósítani? Csatlakozunk-e a jövőben az Európai Ügyészséghez? Ha nem, miért nem?

Varga Judit nevében Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, aki szerint

a kormánynak szuverenitási kérdés az Európai Ügyészségtől való távolmaradás, mivel ha csatlakoznánk, az csökkentené Magyarország önállóságát, emellett a csatlakozás nem illeszkedik az Alaptörvényhez sem.

Völner szerint jogunk van kimaradni ebből az együttműködésből, ezenkívül egy olyan szervezet jött létre, aminek első vezetőjének személye már önmagában is cáfolja annak elfogulatlanságát, mivel Laura Codruţa Kövesi "korábban koncepciós eljárásokat folyatott magyar politikusok ellen.

Az államtitkár ezután rákezdett a már unalomig ismert “gyurcsányozásra”, “baloldali összeborulásra”, illetve az ellenzéki pártok és kiváltképp a Jobbik mocskolására.

A magyar néppárt politikusa viszontválaszában úgy fogalmazott, reméli, hogy egy év múlva már lehetősége lesz arra, hogy ő kérdezhesse az ellenzékben lévő fideszes politikusokat. Kiemelte,

a Fidesz kormányzása alatt értük el azt, hogy a korrupció-érzékelési index olyan mértékben megnőtt Magyarországon, hogy míg 9 évvel ezelőtt még a középmezőnyben voltunk, addig mára a legutolsó állam lettünk Bulgária és Románia mellett.

Gyüre Csaba nem fogadta el az államtitkár válaszát.