Kirgizisztán: börtönből egyenesen az elnöki székbe

Kirgizisztán: börtönből egyenesen az elnöki székbe

A nacionalista Szadir Zsaparov nyert nagy többséggel a vasárnapi kirgiz elnökválasztáson, amelyet a tavaly őszi zavargások, a kormány összeomlása miatt írtak ki.

A választási bizottság által közölt előzetes eredmények szerint az 51 éves politikus a szavazatok csaknem 80 százalékát söpörte be a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban, így második fordulóra nem lesz szükség. A második helyezett Adahan Madumarovra, az Egységes Kirgizisztán vezetőjére a választók 6 százalék voksolt.

Hiába a válság, 50 millió dollárt adunk az idei költségvetésünkből Kirgizisztánnak

A korábbi bejelentésnek megfelelően kormányhatározatban döntöttek a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap létrehozásáról, derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A hivatalos értesítő szerint a magyar kormány a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alapot a költségvetési fejlesztési forrásból hozza létre azzal a céllal, hogy a kirgiz gazdaság szempontjából fontos projektek finanszírozásában vegyen részt hitelnyújtással, tőkeági finanszírozással vagy egyéb pénzügyi instrumentum biztosításával.

Ugyancsak 80 százalék körüli arányban támogatták a választók az elnöknek a parlament rovására szélesebb jogköröket biztosító alkotmánymódosítást. A részvételi arány 38 százalékos volt.

Zsaparovot a korábbi politikai válságok idején elkövetett túszejtés miatt tizenegy és fél évi elzárásra ítélték,

október elején hívei szabadították ki a börtönből.

Ezt követően ügyvivőként előbb kormány-, majd államfőnek nevezték ki.

Az új elnök, aki egyesek szerint valójában elődje, a lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov embere, nacionalista retorikája ellenére többször hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot kíván fenntartani a szerinte "stratégiai partnernek" számító Oroszországgal.

Kirgizisztán káoszba sodródott az októberben tartott parlamenti választás után, amelyen az államfőhöz közeli pártok kerültek be a törvényhozásba, míg a magas parlamenti küszöböt több kisebb ellenzéki párt nem tudta "megugrani". Tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a tiltakozók megszálltak kormányzati épületeket. Ezek hatására a központi választási bizottság érvénytelenítette a választási eredményeket.