Új irány jöhet az egészségügyben - szankciókkal terelhetik az érintetteket a rákszűrésre

Új irány jöhet az egészségügyben - szankciókkal terelhetik az érintetteket a rákszűrésre

Az egészségtudatos életmód népszerűsítésével küzdene a kormány a lehangoló állapotban levő egészségügy összeomlása ellen. A Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján Kásler Miklós miniszter a betegségek megelőzésének, korai stádiumban történő kiszűrésének fontosságáról beszélt, a Pénzügyminisztérium államtitkára pedig belengette, hogy a jövőben akár szankciókat is bevezethetnek annak érdekében, hogy a rákszűréssel kapcsolatos részvételi hajlandóságot növeljék.

Százból csupán huszonketten elégedettek a magyar egészségüggyel - derült ki a Nézőpont Intézet által végzett felmérésből, amelyet a Gyógyuló Egészségügy nevű konferencián ismertettek. A kormányközeli közvélemény-kutató igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel azt hangsúlyozta, hogy a kormánykritikus emberek az átlagnál jóval rosszabbul látják a kórházak helyzetét, tízből kilencen vannak rossz véleménnyel a magyar egészségügyről.

A magyarok 70 százaléka gondolja magáról eközben azt, hogy egészségesek - viszont az adatok ezt nem támasztják alá. A magyarországi halálesetek 50 százaléka az egészségtelen életmód miatt következik be a Mráz által ismertetett adatok szerint. 28 százalékuk a helytelen táplálkozás miatt következik be, miközben az uniós átlag ennél jóval alacsonyabb, 18 százalékos. A dohányzás és a mozgásszegény életmód miatt is többen halnak meg arányaiban, mint az EU-s átlag. Nem meglepő az adatok alapján, hogy a kormányzat a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetne az egészségmegőrzésre. 

Elsősorban magunkon kell változtatni

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a konferencián gyakorlatilag megismételte a múlt heti meghallgatásán elmondottakat, azaz az egészségmegőrzés szerepének erősítését. Új egészségkultúrát hirdetett, amelynek alapvető eleme az alapellátás megerősítése, valamint a rák- és hepatitis-szűrés.

A miniszter a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország nem áll rosszul a kórházi fertőzések terén az uniós átlaghoz képest, mert míg itthon 4,4 ilyen eset jut 1000 betegre, addig az EU-s átlag 5,2. A megelőzésre ugyanakkor sikerült másfél év alatt kidolgozni egy intézkedéscsomagot, amelyben a többek között az az évtizedek óta megkésett intézkedés szerepel, hogy 

kézfertőtlenítőket helyeznek ki a kórházak bejáratához.

"Növekedés szempontjából is kulcsfontosságú"

A pénzügyminisztérium államtitkára költségvetési szempontból közelítette meg a szaktárca terveit, Banai Péter Benő arról beszélt, hogy Magyarországon összefüggés van a munkaerőhiány és a társadalom nem megfelelő egészségtudatossága között. A magyar ipari termelést leginkább hátráltató tényezőjévé lépett elő a munkaerőhiány, pedig Banai szerint lehetne még javítani a magyarok munkára foghatóságán.

Ha kicsit mélyebbre nézünk, akkor a 25 és 54 év közötti korosztályban majdnem ugyanannyian dolgoznak, ahol érdemes körülnézni, az a 65-74 év közötti korosztály.

Az államtitkár a hasonló népességszámmal rendelkező svédországi és csehországi statisztikák alapján azt mondta, hogy a 65 év felettieket is vissza lehetne csábítani a munkaerőpiacra, ha nem lenne jóval alacsonyabb az egészségben eltöltött nyugdíjasévek száma, mint az összehasonlításban szereplő többi országban. 

Bizony az egészségügyi ellátórendszeren is kell, hogy javítsunk, ezzel is egyet lehet érteni. De, ha arról beszélünk, hogy az alapvető célunk az, hogy egészségesek legyünk, akkor csak ismételni tudom, amiket Mráz Ágoston Sámuel és Kásler Miklós is kiemelt, nyilván magunkon kell változtatni.

Az államtitkár szerint, ha egészségügyről beszélünk, akkor alapvetően

a lakosság egészségi állapotát kellene megváltoztatni.

Ebbe illeszkedik az akadozó tanuszoda-építési program és a mindennapos testnevelés bevezetése. Az is cél, hogy a daganatos betegségeket minél előbb kiszűrjék, hiszen anyagi és egészségügyi szempontból is jobban jár mindenki. Azzal kapcsolatban, hogy bizonyos szűrővizsgálatok elvégzési arányát hogyan növelné, úgy fogalmazott:

megfontolandó, hogy ösztönző, vagy ha úgy tetszik, szankcionáló eszközökkel érjük el. Mind a két módot érdemes számba venni.

A folyamatosan megújuló kórházi adósságállomány végleges rendezésével kapcsolatban azt mondta: mindenképp szükség van az alapellátás kapuőri szerepének megerősítésére. A kórházban töltött átlagos időt is csökkenteni kell, ami 2000 óta Magyarországon az EU-ban szinte egyedülállóan nőtt 2017-re.

Oda kell figyelni az egészségügyi dolgozókra

Hans Kluge, a WHO európai regionális jelölt igazgatója arról beszélt, hogy a magyar egészségügy hatékonysága is javításra szorul. A megelőzhető halálozások és az EU-s tagállamok egy főre eső költései alapján azt hangsúlyozta, hogy ugyan van olyan ország, ami kevesebbet költ az ágazatra, mégis kevesebb olyan haláleset történik, amelyet még időben ki lehetett volna szűrni.

Kluge azt hangsúlyozta, hogy az egészségügyi utánpótlás képzéséhez képest legalább ugyanolyan fontos feladat a már meglevő dolgozók pályán tartása, mivel a működő egészségügyhöz nemcsak elegendő pénz, hanem szakember is kell.