Szakmai egyeztetés nélkül vezetné be az új szakképzési törvényt a kormányzat

Szakmai egyeztetés nélkül vezetné be az új szakképzési törvényt a kormányzat

A "kétharmad" a saját feje után megy. 

Kedden tárgyalja az osztrák minta alapján tervezett új szakképzési törvényt a kormányzat, de egyelőre még hivatalos tájékoztatás sincsen arról, hogy a mostani végzős általános iskolások hogyan folytathatják tovább tanulmányaikat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz:

a technikum és a szakképző iskola.

Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tantervet, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.

A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga - emelt szintű vizsgaként - beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapná kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosítana.

Szintén bevezetik, hogy a jövőben a gyakorlati képzést biztosító cégekkel a diákok már nem tanulószerződést, hanem szakképzési munkaszerződést szerződést kötnek. Erre a váltásra azért volt szükség Palkovics László szerint,

mert szeretnék, ha a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni.

Tegyük hozzá, ha már a kormány nem teszi, hogy nem mellesleg pedig az „ilyenfajta diákmunkásokkal” majd, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos adatokat is lehet esetlegesen kozmetikázni.

Kudarc az életpályamodell

További jelentős változás lenne a szakképzésben oktatók már nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni. Ez egyfajta elismerése annak, hogy a 2014-es pedagógus életpályamodell egy kudarc.

Mint ismert, a pedagógus bérek rendezése évek óta probléma. A legfőbb gond az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akiknek a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át. A minimálbér 2014 óta közel 50 százalékkal nőtt, és mára a szakmunkás minimálbér is elérte a kezdő diplomás pedagógusfizetést.

A kormány állítása szerint azért volt szükség arra, hogy a szakképzésben résztvevők státuszát megváltoztassák, (vagyis azt, hogy közalkalmazottból munkavállalókká váljanak) mert így jobb és rugalmasabb feltételeket tudnak majd biztosítani. A kormány szerint ezek után könnyebb lesz a „béralku”.

Az intézkedés esetleges forrásigénye 32,5 milliárd forint. Speciális oktatói életpályamodellt is bevezetnének 2020-tól, aminek forrásigénye mintegy 15 milliárd forint lenne. A Pénzügyminisztérium azonban csak 2021-től szeretné bevezetni, mivel állításuk szerint

előbb a rendőrök és a katonák bérrendezését kéne megoldani.

A szakmai szervezetek többségükben inkább aggályosnak tartják a tervezetet, ugyanis jelenleg semmilyen formában nem történt egyeztetés a kormány részéről velük.

Az előterjesztésben ugyanis szerepel az is:

az új szakképzési törvénynek nem lesz társadalmi egyeztetése. A törvény elfogadása után Pölöskei Gáborné szakképzését felelős helyettes államtitkár tájékoztatja majd a közvéleményt.

A PDSZ sem támogatja

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sem támogatja az új javaslatot ugyanis véleményük szerint 

„a szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat.”

A PDSZ szerint azzal, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnének a szakoktatók, a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével, valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén "kirúgható" lesz felmondással, és jóval olcsóbban, mint most.

Való igaz, hogy a tervezet alapján nagyobb lenne a bizonytalanság. Lesznek kötelező és adható járandóságok, de például a jubileumi jutalom az utóbbi kategóriába tartozik majd.  Megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára. Sérül a foglalkoztatás biztonsága, rövidebb lesz a felmondási idő, csökken a végkielégítés és a pótszabadság, a szakoktatók minősítéséről pedig egyelőre semmit sem lehet tudni.

Akárhogy is alakul, várhatóan a szakképzésben dolgozó pedagógusok, némi béremelésért cserébe, lemondhatnak a saját "biztonságukról".