Milyen kihívások várnak a világra és benne Magyarországra?

Milyen kihívások várnak a világra és benne Magyarországra?

Az Antall József Tudásközpont gondozásában jelent meg a Biztonságpolitikai Corvinák című kétkötetes, összesen közel ezeroldalas könyv. Különböző területek szakértőinek tanulmányait olvashatjuk globális és regionális biztonságpolitikai kérdésekben.

Miért van szükség 2019-ben új biztonságpolitikai könyvre?

- tette fel a kérdést Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója (aki szintén hozzátett a kiadványhoz) a könyv bemutatóján, ahol a kötet társszerkesztőit, Baranyi Tamás Pétert és Szálkai Kingát, valamint az egyik szerzőt, Tarrósy Istvánt hallgathattuk a Biztonságpolitikai Corvinákról, és egyéb, aktuális biztonsági témákról beszélgetni.

A kérdésre a válasz egyszerű:

a biztonsági stratégiai környezet gyakorlatilag folyamatos mozgásban van, a változékonyság lekövetéséhez pedig 2-3 évente szükség lenne mindig új, aktualizált biztonságpolitikai könyvre.

Elég arra gondolni, hogy a NATO-ról 2013-2014 környékén megjelent kiadványokat mennyire elavultnak látjuk ma.

A változás nem most kezdődött, de nem is fejeződött be. A hagyományosokat felváltották az új típusú kihívások, jelenleg viszont még ezeknél is frissebbekkel találkozhatunk, amik ugyan nem teljesen ismeretlenek, mégis más környezetet teremtettek. Például az információs hadviselés nagyjából egyidejű az emberiséggel, de, ha ez egy hibrid háborúban párosul az aszimmetrikus hadviseléssel, akkor olyan új körülményeket szül, amelyek megváltoztatják az egyén és az állam helyzetét is.

Abban nagyjából egyetértés alakult ki a résztvevők között, hogy a megváltozott környezetben az államnak szüksége lenne arra, hogy újradefiniálja magát, válaszolva például azokra a kérdésekre, hogy milyen módon adaptálódik a nem állami szereplők sokaságához és a transznacionális folyamatokhoz? Az ilyen újraalkotás a biztonság fogalmának más kontextusba való helyezését is igényelni fogja.

Fogyasztható

Több biztonságpolitikai kötetnél is úgy tapasztaltam, hogy rendkívül száraz szöveggel próbálja átadni a tudást az olvasónak, a Biztonságpolitikai Corvinák egyik nagy előnye, hogy nem csak tankönyvként funkcionálhat, hanem azokat is magával ragadhatja, akik nem leendő, vagy már aktív szakértőként foglalkoznak az érintett témákkal, hanem csak egyszerű érdeklődők.

Szintén pozitívumnak tartom, hogy egy-egy kérdés esetén a szerzők nem próbálnak mindenáron a lehetséges megközelítések valamelyike felé tolni, hanem megmaradnak az irányok bemutatásánál.

A különböző biztonsági területeket nem kizárólag elméleti oldalról közelítik meg, gyakorlati példákkal egybevonva segítenek ellátni az olvasót a kellő információval a vizsgált tárgykörben. Ahogy a bemutatón megfogalmazták,

egy tényhalmazban a logika és a kritika eszközeivel kell felépíteni valamilyen strukturális rendszert, így lehet megismerni és megérteni a minket körülvevő világot.

Ehhez párosul rengeteg grafikai szemléltető anyag is a kötetekben.

Egységek

Az első kötetben olvashatunk például

  • az energiabiztonságról
  • a terrorizmusról
  • a kényszervándorlásról
  • területi vitákról
  • gazdasági és demográfiai tendenciákról
  • tömegpusztító fegyverekről
  • környezeti biztonságról

A második kötetben a nemzetközi biztonsági intézményeket ismerhetjük meg, valamint Magyarország biztonságpolitikáját.

A könyveket nem csak a téma egyetemi/főiskolai hallgatóinak, valamint a bemutatott területek iránt érdeklődőknek hasznos elolvasni, hanem például azoknak az újságíróknak és politikusoknak is, akik sokszorosan összetett biztonságpolitikai kérdésekben nyilvánulnak meg.