1124 (ezeregyszázhuszonnégy) évnyi szabadságot nem adtak ki a közszférában tavaly

1124 (ezeregyszázhuszonnégy) évnyi szabadságot nem adtak ki a közszférában tavaly

A megalázóan alacsony fizetések miatt olyan sokan hagyják el a közszférát, olyan súlyos munkaerőhiány alakult ki, hogy azok, akik maradnak, lassan rabszolgamunkát kénytelenek végezni. 

Nem kapott konkrétumokat a közigazgatás, az önkormányzatok és a szociális ágazat a jövő évi bérfejlesztésről az legutóbbi ülésén - mondta a elnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerdán az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)ülése után elmondta: bár a megbeszélés témája elvileg a béremelés volt, valójában semmi konkrétum nem hangzott el kormányzati részről. 

Elmondta: a központi közigazgatásban 11 év után átlagosan 30 százalékos keresetnövekedés volt, de az alapszabadság csökkentése és a munkaközi szünet munkaidőn kívülre tétele miatt ez csak 22 százalékos emelkedésnek felelt meg. 

Hozzátette: a területi közigazgatásban ennél is rosszabb a helyzet. Ebben a szférában összesen 

egy hónappal kell minden egyes munkavállalónak többet dolgoznia, mint azelőtt, s emellé még nyolc százalékos fajlagos fizetéscsökkentés is sújtja őket. 

A szakszervezet továbbra is követeli, hogy a területi közigazgatásban 30 százalékkal növeljék a dolgozók fajlagos keresetét, kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre és álljon vissza a 8 órás foglalkoztatás. 

Kiemelte: a munkavállalók rendkívül leterheltek és nagyon kevesen vannak, a jogosan járó szabadságokat sem tudják kiadni nekik. Példaként említette, hogy 

2018. december 31-ig 32 429 kormánytisztviselőnek 1124 évnyi szabadságot nem adott ki a kormány, inkább kifizette. 

 

"Mit kell még elviselnie egy dolgozónak?" - interjú az MKKSZ elnökével, Boros Péternével | Alfahír

Január 17-én jelentették be, hogy, ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek. Majdnem egy hónap telt el, mire a sztrájkbizottságok felállítása után a kormány jelezte: hajlandó tárgyalni önökkel. Ezek után várható érdemi előrelépés ezektől az egyeztetésektől?

 

Boros Péterné kitért arra: az ülésen arról is volt szó, hogy a kormány kiegészíti az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, hogy ebből fedezzék a normatívaemelést az önkormányzati hivatalok kötelező feladatot ellátó dolgozói után. Mint mondta, a normatíva 4 millió 570 ezer forintról 5 millió 450 ezer forintra nőne dolgozónként.Hozzátette ugyanakkor, hogy a rendszer belső ellentmondása miatt 

a magasabb adóerő-képességű települések kevesebb illetményalapot tudnak majd biztosítani a köztisztviselőiknek.

Jelezte: javaslatuk az, hogy január 1-jétől 60 ezer forint illetményalapig - ha a nagyobb önkormányzatok emelik a köztisztviselők keresetét - ezt a forrást ne kelljen befizetniük a központi költségvetésbe. Emellett továbbra is követelik, hogy július 1-je legyen újra a közigazgatás napja. 

Boros Péterné felidézte: a szociális ágazatban az Emberi Erőforrások Minisztériumának június 30-ig kell megalkotnia az ágazati kollektív szerződés megkötésének feltételeit és a bérfelzárkóztatási programot, de az előkészítés állapotáról nem volt szó a szerdai ülésen. 

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók szakszervezetének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, az ágazat mind a bérhelyzetet, mind az erkölcsi megbecsülést tekintve nagyon rossz helyzetben van. 

Jelenleg egy árufeltöltő is többet keres, mint egy szociális szakember. 

Hozzátette: a szakmából való elvándorlás olyan méreteket ölt, hogy éveken belül el fognak fogyni a dolgozók. A munkaerőhiány miatt már így is radikálisan csökkentette a követelményeket a kormányzat.

"Ma már nyolc általánossal is dolgozhat bárki szociális területen, szakképzett dolgozónak pedig akármilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezőt felvesznek, akár egy kohómérnököt is”

 - mutatott rá az érdekvédő.