Ahová nem ér el a törvény keze: szervezett bűnözés, terrorizmus, pénzmosás Dél-Amerikában

Napokkal ezelőtt jelent meg a hazai hírekben, hogy a brazil rendőrség elfogta Asszád Ahmad Barakatot, a Hezbollah egyik pénzügyi vezetőjét. De hogyan kerül a libanoni siíta szervezet embere a brazil-argentin-paraguayi határra? A bűnözésről elhíresült térségben több arab és palesztin “terrorszervezet” is aktív. Rajtuk kívül drogkereskedők, fegyvercsempészek és mindenféle zavarosban halászó népség megfordul a környéken. Mint a filmekben – mondhatnánk. Egylőre még nem, de Ben Affleck szereplésével hamarosan a mozikból is megismerhetjük a hármashatár térségét.

Tres Fronterasnak nevezik spanyolul a határvidéket, ahol három nagyobb, több százezres város található, és a kisebb településekkel együtt kb. 900 ezer ember él a nem éppen jóhírű területen. A lakosok kb. 6-7 százaléka arab és ázsiai bevándorló. A hármashatár egyébként a turisták körében is népszerű, hiszen a szubtrópusi vidéken rengeteg természeti látványosság megcsodálható. Az Iguazú-vízesés rendszere 270 kisebb vízesésből áll, és ezzel a világ legnagyobb ilyen jelensége. Ciudad del Este paraguayi városban jelentős a tajvani, koreai, libanoni és iráni bevándorlók aránya. Foz do Iguaçu már a brazil oldalán található. Itt is jelentős az arab, és távol-keleti népesség aránya, így errefelé a templomok mellett nem ritka a mecsetek és pagodák látványa.

A Bush-kormány szerint a térségben egyértelműen jelen vannak az olyan szervezek, mint a Dzsema Iszlamija, a Hezbollah, az Iszlám Dzsihád, a Hamász, vagy az Al-Kaida. Ezek a szervezetek elsősorban a pénzügyi hátterük megteremtése érdekében dolgoznak Dél-Amerika ezen részén, de akcióik tervezésére, valamint toborzásra is használják. Az argentin hírszerzés szerint a Hezbollah hétvégi kiképzőtáborokat is fenntart az esőerődben. Nem csak a siíták aktívak, hiszen maga Oszama bin Laden is járt a térségben 1995-ben.

A régióban a politikusok és rendőrök korruptsága, a nehezen ellenőrizhető határ, gyenge pénzmosás elleni törvények, és a földrajzi sajátosságok miatt a szervezett bűnözés is otthonra talált. Dél-Bolíviából a nagyobb dél-brazíliai városokba, így Sao Pauloba is ezen a területen át csempészik a kokaint. A brazil-paraguayi határon, a Barátság-hídján naponta 30-40 ezer ember kel át, és ekkora forgalom mellett a határőrök szinte alig tudják ellenőrzni az átkelő személyeket. Vannak, akik mindenféle papír nélkül is átjutnak a határon. A szervek mindössze az átkelő személyek 10 százalékának tudnak benézni a csomagjaik közé.

Nem csak a helyi politikusok korruptsága bizonyított, de Alfredo Stroessner paraguayi elnöknek is voltak kapcsolatai a szervezett bűnözéssel, és Raúl Cubas későbbi elnöknek is drogügyletek miatt kellett lemondania tisztségéről. Ezek után nem meglepő, hogy olyan “kis halak”, mint Paraguay miami konzulja, Carlos Weiss is lebukott amiatt, hogy jó pénzért több száz vízumot állított ki mindenféle személyeknek, köztük olyanoknak is, akik az Egyesült Államok terrorista-listáján is szerepelnek.

A régióban a pénzmosás is fontos iparág. Ciudad del Este, a mindössze 300 ezer lakosú város 55 bankkal büszkélkedhet, amelyeken kereszült évente mintegy 6 milliárd dollár folyik át. Ez Paraguay GDP-jének nagyjából a fele – írta tanulmányában Randall Wood, a John Hopkins Egyetemen megjelent tanulmányában. A város ezzel a világ legnagyobb készpénzforgalmát mutathatta fel néhány éve a városok közül, közvetlenül Miami és Hong Kong után. Azóta kissé szigorodtak a szabályok, így a paraguayi város visszaesett a listán.

A Pentagon szerint a Közel-Keleten kívül ez a térség a legfontosabb bázisa a Hezbollahnak, hiszen nagyjából 25 ezer libanoni él itt, akik a kereskedelmi szektorban aktívak, nagyrészt befolyásos emberek, és közülük sokan hajlandóak támogatni a siíta szervezetet. A libanoniak az '50-es években, az arab-izraeli háborúk után érkeztek a területre, valamint a '80-as években érkeztek még nagy számban a libanoni polgárháború miatt. Egyébként a libanoni diaszpóra nagyjából kétszer akkora méretű, mint ahányan jelenleg a 4 milliós Libanonban élnek. A libanoni maffia állítólag komoly súlyt képvisel a diaszpórában, és kapcsolatban állnak a Hezbolahhal, valamint más fegyveres szervezetekkel is. A hármashatár területén egyes jelentések szerint a libanoni maffia felel a drogcsempészetért. Általában kisrepülőkkel csempészik tonnaszámra a kábítószert. A kapcsolatra jó példa Ali Asszi, akit a bejrúti repülőtéren 10 kilogramm kokainnal kaptak el 2002-ben. Asszi pedig apósa annak az Ali Hasszán Abdullahnak, aki Barakat mellett a Hezbollah egyik fontos pénzügyese a térségben. Barakat unokatestvérét szintén drogügyek miatt tartóztatták le 2003-ban. A környéken működő szervezetek nem csak így szereznek pénzt maguknak, de egyes üzletemberek szerint kötelező a “forradalmi adó” megfizetése is.

Argentin ügyészek szerint a régióban élő libanoni magánszemélyek is támogatták azt a buenos aires-i terrortámadást, amikor a zsidó kulturális központ ellen intéztek támadást ismeretlenek. Egyes feltételezések szerint az elkövető a Hezbollah és iráni támogatói voltak. A támadásban 85-en haltak meg. Barakat ebben az időben éppen Ciudad del Esteben élt, és egy építőipari vállalkozást is vezetett.

Egy korábbi megállapodás szerint az Egyesült Államok 400 katonát küldött volna a térségbe, hogy együttműködjön a paraguayi hatóságokkal a terrorellenes akciókban. Végül a paraguayi kormány felmondta a megállapodást. A három érintett állam, valamint az Egyesült Államok közös hírszerzési központ felállításában is megállapodott.

Majdnem minden dél-amerikai ország drogkartellje jelen van a térségben Mexikótól kezdve Bolíviáig, de a kínai, olasz, nigériai és az orosz szervezett bűnözés is képviselteti magát. A hong kong-i bűnözők a hamis informatikai termékek csempészésével foglalkoznak, a kínaiak pedig elsősorban védelmi pénzt szednek.

Alfredo Olmedo argentin kongresszusi képviselő szerint az amerikai vagy éppen izraeli határhoz hasonlóan itt is egy fal építése lenne a célravezető, és emiatt törvényjavaslatot is kezdeményezett a buenos airesi törvényhozásban. Mint elmondta, jelenleg nem tudják ellenőrizni a paraguayi határt, és ezért csempészik ott folyamatosan a drogot, valamint az embereket. Ehhez tudni kell, hogy Argentína lakosságának nagyjából 95 százaléka európai eredetű, és más országokból őslakos vagy kevert népességű migráció a jellemző.

A térség biztonságának növelése különösen fontos az Egyesült Államoknak, de a dél-amerikai zsidóknak – akik ellen több támadás is a hármashatár térségéből indult – és természetesen a helyi átlagembereknek is. Azonban az illegális tevékenység olyan mértékű, hogy abból emberek sokasága keresi meg a napi betevőt, vagy annál jóval többet. Mások meggazdagodnak belőle, és bizony a profitból jut a politikusnak, a vámtisztnek, a rendőrnek, a katonának is. A korrupció pedig a legfelsőbb szintre elér, így Paraguay – vagy akár a két másik állam – könnyedén megakadályozhatja, hogy erőteljes közös fellépés induljon a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus ellen. Hiába áll az Egyesült Államok a kezdeményezések élére, ha a Föld nyugati oldalának legfontosabb bűnözői központjának, terrorista paradicsomának, és pénzmosási gócpontjának megmaradása nagyon sokak érdeke.