Jól járhatnak a hazai termelők, ha Kína megveszi a magyar mézet

Kína akár kétszer annyit is hajlandó lehet fizetni a magyar mézért, mint az uniós partnerek. A kínai delegáció budapesti látogatásakor jelentették be, hogy mézet szállíthatunk az ázsiai óriás piacára.

Az agrártárca a múlt héten lezajlott 16+1 csúcstalálkozó keretein belül jelentette be, hogy egyezség született a magyar méz exportjáról Kínába. A méhészek régóta próbálkoznak ezzel, sőt, nagy mennyiségben szállítunk már most is.

Budapest rövid időre nemzetközi csomóponttá vált - de mi is az a 16+1?

Mi az a 16+1?Röviden összefoglalva a 16 a közép- és kelet-európai országokat jelenti, a +1 értelemszerűen Kínát. Az ázsiai nagyhatalom a régió államait egy kategóriaként kezeli, az ötletet Li Ko-Csiang miniszterelnöknek tulajdonítják. Kína érdekei egyértelműek, viszont a helyzet mégsem olyan egyszerű, mert a térség országai különböző fejlettségi szinten állnak és mások a motivációik.

A magyar terméket általában a gyárkapuban adják el, a közvetítő intézi az engedélyeket és a vámoltatást. Azt nem tudni, hogy a megállapodás a bürokrácián is egyszerűsít-e.

"Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia"

 - mondta a HVG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Bross rávilágított egy ellentmondásra: Kína olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztja el a világot, például "méheket sosem látott" mézzel is, de a minőségi élelmiszekért hajlandók magas árat fizetni és egyre nagyobb az igény is ezekre. A bejelentés után kaptak egy kínai cégkapcsolatot, ezen keresztül elérhető az exportőrök listája, de más eddig nem történt.

Az elnök emlékeztetett rá, hogy korábban is járt már Magyarországon kínai delegáció, akik érdeklődtek a minőségi méz felől. A kínaiak viszont óvatosak, nem akarnak abba a hibába esni, hogy visszavásárolják, amit ők maguk hoztak ide.

"Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is."

Bross azt is hangsúlyozta, hogy nem csak minőségre, hanem mennyiségre is szükség van, "egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni", ezért csak akkor lehet realitása a terjeszkedésnek, ha a magyar termelői csoport nagyobb mennyiséget tud kínálni.

Jelenleg 20 ezer méhész évente 25 ezer tonna mézet termel, ebből 7-8 ezret itthon adnak el, a többit elsősorban az európai piacon, Olaszországban, Franciaországban és Németországban, átlagosan két eurót kapnak egy kilogramm mézért. Az ázsiai piacon a dupláját is fizethetik ennek.

Magyarország-Kína: mindkét félnek előnyös együttműködés?

Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden európai ország profitálni akar Kína fejlődéséből, Magyarországnak ebből a szempontból jó pozíciói vannak. „Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozíciónk kínai összefüggésben kifejezetten erősek." Ezt gazdasági adatokkal igyekezett alátámasztani, tavaly 600 milliárd forintnyi magyar árut szállítottak Kínába, ami egy ilyen kis ország esetében magas szám.