Nagy a titkolózás a T-sejtes eredmények körül

Nagy a titkolózás a T-sejtes eredmények körül

A vírussal szemben védtelenekből szerveződő Facebook-csoportnak közvetlen jogi eszköze nincs érdekeik érvényesítésére, a kormánnyal szemben nem tudnak jogi eljárást indítani - írja cikkében a Népszava. A lap a covid ellen beoltottak védettségét elemző tesztjeik eddigi eredményéről kérdezte az Operatív törzsez és a szakminisztérium, ám sehonnan nem kaptak választ. 

Nemrégiben Puskás László szegedi biológus azt mondta: az általuk megvizsgált mintákból az derült ki, hogy ahol egyáltalán nincs antitest válasz, ott nagy valószínűséggel sejtes immunitás sem alakul ki az oltottaknál. Vagyis ez azt jelenti, hogy

azoknak a Sinopharm-oltottaknak, akiknél a tesztek nem mutattak ki a védettséghez szükséges antitestet, hiába van védettségi igazolványuk, elképzelhető, hogy védtelenek a vírussal szemben.

A Népszava megkereste Asbóth Mártont, a TASZ jogászát is, hogy megtudja, be lehet-e perelni az államot azért, mert a védettségükben bizonytalanoknak nem ad megnyugtató választ, és nem is biztosít egyelőre újabb védőoltást. A jogász szerint azonban ez nem lehetséges, mivel az oltás nem kötelező, vagyis mindenkinek a saját döntése, hogy beoltatja-e magát, ezért az állam felelőssége is kicsi.

Noha májustól már van jogszabály arról, hogy kinek jár ingyenesen az oltás, de ez nem növeli a kormány felelősségét, számonkérhetőségét. Azt az állam sem titkolta, hogy az oltóanyag nem 100 százalékos, azaz lehetnek majd olyanok, akiknél nem feltétlen alakul ki a védettség.

Ráadásul, mivel az oltás választható, aki kéri a vakcinát, azt a saját felelősségére oltják be.

Asbóth szerint

Ha valakinél nem működik az oltóanyag, azt sokkal inkább az oltóanyag gyártójának lehetne felróni, ám ők is előre jelezték: az oltóanyag nem ad 100 százalékos védelmet.

Egyéni szinten tehát nem könnyű jogi eljárásba fogni. Közösség szintjén pedig egyelőre inkább járványügyi kérdés, hogy indokolt-e kezelni azoknak a helyzetét, akiknél nem alakult ki a védettség - véli.

A lap arra is kíváncsi volt, hogy az államnak kötelessége lenne-e a raktáron lévő vakcinákat elérhetővé tenni (akár patikai forgalomban) saját polgárai számára, azt mondta: a helyzet nagyon sajátos, mert az oltási terv nem nyilvános, vagyis hivatalosan nem tudhatjuk, hogy a covid-védőoltásokat milyen rend szerint teszi elérhetővé a kormány az állampolgárok számára.

Szerinte abszurd, hogy ezek az oltóanyagok rendelkezésre állnak, a kormány mégsem teszi elérhetővé azokat.

A jogász hangsúlyozta, a vírussal szemben védtelenekből szerveződő Facebook-csoportnak közvetlen jogi eszköze nincs érdekeik érvényesítésére, a kormánnyal szemben nem tudnak jogi eljárást indítani, mert amíg a védőoltás nem kötelező, az államnak nagyon korlátozott a felelőssége, ráadásul a sérelem csak közvetett azzal, hogy az oltóanyag nem váltja ugyan ki a kellő hatást, de egészségkárosodást ezzel önmagában nem okoz. Az, hogy valaki kapott egy gyógyszert, ami nem váltotta ki nála a megfelelő hatást, az még nem jogsértés.

Asbóth Márton szerint ebben a helyzetben az orvosok is követelhetnék, hogy pácienseiknek hivatalosan is beadhassák a harmadik oltást. Megkérdeztük a Magyar Orvosi Kamarát kezdeményezik-e, hogy legyen szabályos lehetőség a harmadik oltást beadni az orvosoknak mindazoknál, akiknél kétséges az első két adag hatásossága.

A köztestület annyit válaszolt: „Erről a kérdésről jelenleg nincs hivatalos információjuk.”