Öt év is kevés volt ahhoz, hogy Farkas Flórián érintett legyen a Híd a munka világába ügyében

Öt év is kevés volt ahhoz, hogy Farkas Flórián érintett legyen a Híd a munka világába ügyében

Pedig a HVG cikke is felhívja a figyelmet, hogy már akkor is Farkas Flórián volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, amikor az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét elkövették. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a cigányok felzárkóztatására, illetve a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.

A nyomozó hatóság öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként

- közölta a HVG kérdésére rövid válaszában Bagoly Bettina.  a 

A lap szerint a Fővárosi Főügyészség szóvivője, csaknem szó szerint egyezően azzal, amit 2020 áprilisában az ügy után érdeklődő független Hadházy Ákos kérdésére válaszolt a legfőbb ügyész.

Polt Péter akkor úgy fogalmazott, hogy „a vádemelés kérdésében jelenleg nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani”, azt a szóvivő most, egy év elteltével így írta le:

Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli

- olvasható az ügyészség indoklásában.

Az öt kihallgatott gyanúsított között egyelőre nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, Farkas Flórián. Az ORÖ elnöke  vezető fideszes országgyűlési képviselő akit mentelmi jog véd, ezért kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől, ahogyan az megtörtént korábban a többi, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított szintén fideszes képviselő, például Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esetében. A miniszterelnök korábbi romaügyi tanácsadójával kapcsolatban azonban nem kezdeményezett eddig ilyet Polt Péter.

A Farkas Flórián kihallgatását, illetve mentelmi joga esetleges felfüggesztését firtató kérdést  az ügyészségi szóvivő azzal hárította el, hogy konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésre sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módjukban válaszolni.

A 2013-ban indult Híd a munka világába program szabálytalanságaira 2015 elején Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet. Az akkor még LMP-s, de ma már független Hadházy bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot.

Az összegből az ORÖ-nek azonban csak 300 millió forintot kellett kifizetnie, az önkormányzatot ugyanis - a nyilvánvalóan a botrány elkerülésére - 1,3 milliárd forinttal kisegítette a kormány.

A költségvetési csalás gyanúját felvető ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, majd nem sokkal később az az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el nem ment el az első érintetti meghallgatására. A másodikra végül Lázár János akkori kancellária miniszter nyomására igen, de sokáig semmilyen hír nem érkezett, hogy mit tárt fel a csalás elleni hivatal vizsgálata. A projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek. 

Ez alapján a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el. Az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az előírt irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy bútorüzletet vásároltak 25 milliótért, ami csak további több tízmilliós felújítás után lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására. A hátrányos helyzetű romákat a programba bevonni hivatott mentorokként többségében az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel. A nagy számú toborozott jelentkező csak papíron létezett, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött, nem vett részt semmilyen képzésben.

Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott beszerzésekkel kapcsolatban, ezekből tizenegyben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Az elszámolásra benyújtott, összesen 1,6 milliárd forintnyi tételekről pedig azt írta a csalás elleni hivatal, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.

A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.