Az új EU-s migrációs javaslat: dönthet a tagállam, hogy befogad vagy kitoloncol

Miről szól az Európai Bizottság új migrációs csomagja? A legfontosabb, hogy a tagállamok a javaslat alapján maguk határozhatnak arról, hogy a befogadást vagy a kitoloncolást választják. Kvóták ebben a rendszerben is szerepelnek, de a lényeg a nemzetállami szinten történő döntés a menekültek kezeléséről. Nézzük a részleteket.

Vannak olyan országok az Európai Unióban, amelyek a többiekhez képest földrajzi helyzetükből fakadóan jelentősen túlterheltek a bevándorlók számát illetően, ilyen például Olaszország és Görögország. A terv szerint, ha egy tagállam jelzi, hogy túl sok menekültet kell kezelnie, kérheti a többiek segítségét.

Ennek megalapozottságát az Európai Bizottság ellenőrizné, és aktiválhatja a kvótarendszert, ebben a szakaszban derülne ki, hogy egy-egy tagállamnak hány embert kellene kezelnie. A nemzetállami szint itt lép be a folyamatba: a kormányok döntik el, hogy oylan érkezőket kérnek, akik jogosultak a védelemre és befogadják őket menekültként, vagy olyanokat, akik nem jogosultak. Utóbbi esetben ennek a tagállamnak kell intéznie az adott személyek kitoloncolását az Európai Unió területéről. Ez nem kizárólag vagy-vagy, lehet akár is-is, befogadás mellett ki is toloncolhat ugyanaz az állam. Lenne egy visszaküldéssel foglalkozó uniós koordinátor is.

Hogyan toloncolják ki őket?

Az egész menekültügy egyik legfontosabb kérdésévé vált ez, a folyamat egy bonyolult jogi procedúra, ezt a legjobban az mutatja meg, hogy a 2018-as hivatalos adatok szerint az uniós országokból kiutasított menedékkérők mindössze 36 százaléka hagyta el valóban az EU területét.

Az EB javaslata határidőt is tartalmaz, ha egy kormány a kvóta alapján meghatározott számú ember kitoloncolását választja, akkor ennek megvalósítására nyolc hónapja van. Ha nem sikerül ezt a határidő lejártáig realizálni, a tagállamnak be kell fogadnia az adott személyeket.

A kitoloncolást nem úgy kell elképzelnünk, hogy például a szerb határon átlökdösik az embereket és gyorsan rájuk zárják a kaput. A megfelelő papírokkal legálisan kell belépniük egy unión kívüli ország területére. Ehhez vagy befogadó országot kell találni, vagy ha ismert, akkor az állampolgársága szerinti országba lehet visszavinni a menedékkérőt.

Felgyorsítanák a folyamatokat

Szintén a javaslat része, hogy a határokhoz érkező bevándorlókat egységes átvilágítással ellenőrizzék öt napon belül, ez tartalmazza a regisztrációt, valamint az egészségügyi, és a biztonsági szűrést is. Az EU ebben segítene az azt kérő tagállamoknak. Az adatokat az Eurodac nevű közös adatbázisban rögzítenék, ezzel azonnal ellenőrizhetővé válik, ha valaki már megpróbált bejutni, de elutasították.

A dublini rendszert úgy alakítanák, hogy az eddigiek helyett nem kizárólag annak a tagállamnak kell elbírálnia a menekültkérelmet, ahol az illető először lépett uniós területre, hanem beemelnék az érintettségi tényezőt: ha a személynek rokonai élnek az EU-ban, esetleg tanult vagy dolgozott valahol, akkor annak az országnak a dolga a kérelem kezelése.

A munkát azzal az elképzeléssel is gördülékenyebbé tennék, ha egy olyan országból jött valaki, ahonnan a menekültkérelmek kevesebb mint 20 százalékáról született pozitív döntés, akkor gyorsított eljárást alkalmaznak és 12 héten belül határoznak.

A Bizottság erősítené a határvédelmet is, ahogy azt már több nyilatkozatban hallhattuk tőlük, például a Frontex szerepének növelésével. Közvetetten ehhez a területhez sorolhatjuk, hogy a jövőben is támogatni fogják a menekültek származási országait eszközökkel és anyagiakkal. Az embercsempészet elleni küzdelemben is számíthatnak az EU-ra ezek az államok, így próbálva meg tovább csökkenteni az érkezők egyébként alaposan megcsappant számát. A török-EU egyezség is érvényben marad.

Miért fontos ez a paktum?

A migráció kezelése az egyik legmegosztóbb téma az Európai Unióban, a 2015-ös menekültválság idején kiderült, hogy a régi uniós szabályok gyakorlatilag betarthatatlanok, újakról pedig a tagállamok eltérő álláspontjai és heves, átpolitizált vitái miatt lehetetlen volt a kompromisszumos döntés.

Ezt a javaslatot el tudja fogadni mindenki?

A csomag összeállításakor láthatóan törekedtek arra, hogy teljesítve legyenek az igények:

  • az arányaiban túl sok menekültet ellátó országok adhatnak át embereket befogadásra vagy kitoloncolásra a közösség többi tagjának
  • a bevándorlást határozottan ellenző kormányok dönthetnek úgy, hogy nem befogadnak, hanem kitoloncolnak

Az elképzelések csak akkor lépnek életbe, ha azokat támogatják a tagállamok, ez viszont most sem lesz egyszerű kör:

Orbán Viktor ellenzi az Európai Unió migrációs javaslatcsomagját

Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.