Magyar György: Az ellenzéki pártoknak fel kell készülniük minden „anomáliára” a választásokkal összefüggésben

Magyar György
dr. Magyar György

„Elképzelhető, hogy a Fidesz boszorkánykonyhájában készül választójogi, vagy választási eljárásjogi módosító javaslat és ezeknek az indokoltságához esetleg szükség van a volt Irodavezető javaslatira” – mondja dr. Magyar György ügyvéd, az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) alapító tagja a Nemzeti Választási Iroda nemrégiben lemondott vezetőjének, a nyugdíjba vonuló Pálffy Ilona gyanakvásra okot adó utolsó nyilatkozatáról. Az interjúban szóba került, mi mindenre készülhet a fideszes törvénygyár a 2022-es országgyűlési választások kapcsán, mit gondol az ellenzéki pártok megállapodásáról, sőt, az is kiderül, az ügyvéd szerint milyen eredményt érne el hatalomtechnikából Orbán Viktor egy speciális olimpián.

 

Mint ismert, augusztus 31-i hatállyal lemondott a Nemzeti Választási Iroda elnöki tisztségéről Pálffy Ilona. Mint tudjuk, a 2018-as országgyűlési választást nem sikerült zökkenőmentesen végigcsinálnia, a voksolások napján ugyanis meghibásodott és összeomlott a több milliárdos szoftver, ami után Pálffy magyarázkodásra kényszerült. Tudom, nem lát a fejébe, mégis, mit gondol, túl megterhelő lenne levezényelnie még egy voksolást, netán felülről kaphatott kritikát az említett technikai “bakik” miatt?

Nem kívánok találgatásokba bocsátkozni Pálffy Ilona lemondásával kapcsolatban. El tudom fogadni, hogy nyugdíjba akar vonulni. Nem tudhatjuk, de sejthetjük - talán nem alaptalanul - hogy „megkérték” arra, hogy tegyen javaslatokat, neki ugyanis nincs már semmiféle felelőssége.

Elképzelhető, hogy a Fidesz boszorkánykonyhájában készül választójogi, vagy választási eljárásjogi módosító javaslat és ezeknek az indokoltságához esetleg szükség van a volt Irodavezető javaslatira.

 

A választási eljárásról szóló törvény alapján az NVI új elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre. Tudja esetleg, kik közül választhatja ki Pálffy utódját Orbán Viktor? Milyen nevekre lát esélyt?

Ez nem jogi kérdés, erre nem tudok válaszolni. Rossz közjogi megoldásnak tartom, hogy a miniszterelnök javasol, rosszak a tapasztalataink. Félő, hogy nem a szakmai megfelelés, hanem a politikai lojalitás lesz a mérvadó. Igazi demokráciában és jogállamban többes szakmai jelölést követően, bizottsági, vagy frakcióvezetői szavazással születne döntés.

 

Nyugdíjba vonulása előtt nyugtalanságra és minimum gyanakvásra okot adó mondatok olvashatók ki az NVI leköszönő elnökének utolsó nyilatkozatából, tekintve, hogy mind a választási eljárásról szóló törvény, mind pedig az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt érintő javaslatai is voltak. Milyen javaslatokról van szó pontosan és mit gondol ezekről?

A leköszönő Irodavezető média információk alapján számszerűen öt javaslatot fogalmazott meg, amelyek közül kettő összhangban van választási ügyben, illetőleg népszavazási kezdeményezéssel összefüggésben az Alkotmánybíróság által meghatározott követelményekkel, így ezek indokoltnak mutatkoznak.

Három javaslata azonban - eddig ismeretlen részletes indokolás hiányában - meglepőnek tűnik:
  1. Pest megyében változna 12 országgyűlési egyéni választókerület beosztása úgy, hogy a választókerületek lakosságszámának átlagtól való eltérése ne haladja meg a törvényben rögzített értéket.

    A „Kubatov-lista” néven elhíresült adatbázisok nyomán mindig feltételezésekre adhat okot, ha egy választókerület határát az aktuális hatalom meg akarja változtatni, főleg, ha ennek indokát a lakosságszámban jelölik meg. A távozó elnök ugyanis a napokban éppen úgy nyilatkozott, hogy a választások előtti tömeges átjelentkezés problémáját a törvény rendelkezései alapján gyakorlatilag nem lehet megoldani.

    A lakosságszám alakulása és átlaga nem lehet valódi szakmai érv, hiszen az, tömeges átjelentkezés esetén a választások előtt radikálisan meg is változhat, ilyen értelemben a lakosságszám soha nem stabil, hanem flexibilis, ezért erre hivatkozni alappal nem lehet. A 2019-es önkormányzati választásokon a Fővárosban és Pest megyében - a megelőző választásokhoz képest - ellenzéki sikerek születtek, így a választókerületi beosztás módosítása meglepő és találgatásokra adhat okot. Valószínűsíthető, hogy a Fidesz megtesz minden tőle telhetőt, hogy ilyen kudarcot többször ne kelljen elszenvednie.
     
  2. Egy másik javaslat szerint felfüggesztenék azon magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációját, akik a megelőző időszakban (visszafelé számítva a második országgyűlési választásig) nem küldtek vissza levélszavazási iratot, és más formában sem léptek kapcsolatba a Nemzeti Választási Irodával. Ezek a választópolgárok mindaddig nem kapnának újabb levélcsomagot, amíg nem adnak hírt magukról a választási irodánál.

    A választójog általános és egyenlő. Korábbi választások eredményei alapján, hogyan minősítheti akár az NVI, akár a jogalkotó egyes választópolgárokról, hogy ha korábban nem szavaztak, akkor biztosan nem fognak a jövőben sem. Úgy tűnik a Fidesznek kedvez a levélszavazás, legalábbis azoknak a szavazóknak a szavazata, akik ezzel a lehetőséggel a múltban éltek.

    Erre tekintettel a Fidesz vélhetően ki akarja zárni azok szavazatát, akik eddig nem küldtek levélszavazatot. El akarják kerülni, hogy nem őket kedvelő, hallgatag szavazók tűnjenek fel. Jogilag aggályos, hogy a levélszavazók között negatív diszkriminációt alkalmaznának.
     
  3. Az átjelentkezők számára kijelölt szavazókörök alszavazókörökre lennének bonthatóak, így ugyanazon épületen belül több külön teremben, gyorsabban történne a szavazás a javaslat szerint.

    A választójog általános, egyenlő és titkos. Ez a jogelv sérülne a javaslat megvalósítása esetén, mert könnyen kideríthető és ellenőrizhető az átjelentkezettek szavazási orientációja, ez is diszkriminatív.
Az ellenzéki pártok együttműködésének egyik eredménye, hogy közösen támogatják Bíró Lászlót a borsodi időközi választáson
Béli Balázs / Alfahír

Nemsokára 2022, ráadásul nemrégiben az ellenzéki pártok többek között abban is megállapodtak, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet indítanak, hogy az mérkőzhessen meg helyben a kormányoldal ellen. Elképzelhető, hogy a Fidesz megijedt és ismét a választási szabályok számára előnyös módosítására készül?

Itt is rosszak a tapasztalataink. Nem csak az a rossz, aki rosszra gondol. Ahogyan fentebb is rögzítettem: részletes szakmai indokolás hiányában a kiszivárgott javaslatok meglepőek, aggályosak és találgatásokra adhatnak okot. Semmiképpen sem szerencsés és a mindenkori hatalomnak sem lehet érdeke, hogy a választópolgároknak éppen a választás demokratikusságába vetett bizalma rendüljön meg. A megismert javaslatok éppen ennek a közbizalomnak a megingatására alkalmasak.

 

Régi, és sajnos Magyarországon is fájdalmasan ismerős politikai fogalom az úgynevezett gerrymandering, vagyis a választókerület-manipuláció, amit nem egyszer alkalmazott már a Fidesz-KDNP kormány: mint ismert, az egyéni választókerületek számát 176-ról 106-ra csökkentették, a képviselők számát pedig szintén mérsékelték, 386-ról 199-re. Most is számíthatunk hasonló, sebtében elfogadott törvénymódosításokra, amelyek még “simábbá” teheti a pályát a Fidesz előtt?

Ahogyan az elmúlt 10 évben megtanulhattuk, a fideszes törvénygyár nem ismer lehetetlent, csakhogy a jogalkotás folyamatában sohasem az a lényeg, hogy a jogalkotó elég vakmerő-e egy jogszabály megalkotására és elfogadására, hanem hogy lesz-e elég bátorsága és lehetősége a jogszabály valamennyi mellékhatásának kijavítására és orvoslására, ha az adott jogszabály hatálybalépését követően kiderül, hogy az mégsem alkalmas a társadalom többségének racionális érdekeit kiszolgálni és a közjót megteremteni.

Nincs kétségem, hogy meggyőző parlamenti többsége birtokában a Fidesz minden lehetőséget kihasznál, hogy hatalmát és országgyűlési többségét megőrizze.

Azonban előzetes jogalkotási program ismertetése és azon alapuló, átfogó társadalmi támogatás nélkül egy ilyen irányú jogszabálymódsítás sem lenne több, mint a társadalomra oktrojált, dölyfös hatalmi önkény, nem pedig demokratikusan elfogadott és támogatott norma.

 

Elképzelhető, hogy további hatalomtechnikai módszereket vet be a kormány a soron következő országgyűlési eredményeket befolyásoló átalakítására?

Az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján bármi elképzelhető.

A Fidesz elsődleges célja a totális közjogi hatalom megtartása, mert ezzel biztosíthatja a 10 év alatt jelentősen átstrukturált gazdasági hatalmát, amely a politikai-közjogi hatalom nélkül továbbra is életképtelen. A NER-ben minden intézkedés, minden megalkotott jogszabály kizárólag a politikai-közjogi hatalom megtartását és konzerválását szolgálja, a gazdasági erőfölény biztosítása érdekében.

A jelenlegi jogalkotás során bármilyen egyéb társadalmi igény csak másodlagos. A helyzet jelenleg ez - borzalmas. 

Nem szeretek túlzásokba esni, de egy speciális olimpián Orbán Viktor szerintem hatalomtechnikából kiváló eredményt érne el.

 

Tudvalevő, hogy Ön évek óta az összefogás szükségességét hirdeti. Mit gondol az előválasztás intézményét is alkalmazni kívánó ellenzéki erők koordinációjáról?

Én nem szeretem az összefogás kifejezést, mert politikailag is vitatható. De az együttműködés közjogi értelemben, megítélésem szerint az ellenzék számára elengedhetetlen, éppen a hatályos és unfer választójogi rendszer okán. A rendszerváltás óta eltelt 30 évben folyamatosan tanuljuk a demokráciát. Véleményem szerint ez egy természetes folyamat és a társadalmunk ebben még csak a „gyermekéveit” tölti.

Az elmúlt 10 év azonban kemény leckéket adott, amelyekből úgy tűnik, hogy az ellenzék tudott tanulni. A múlt hibái nem számítanak, ha azokból le tudjuk vonni a helyes konzekvenciákat és képesek vagyunk a megújulásra és a fejlődésre. Az előválasztás intézménye és az ellenzék ebben való közreműködése egyértelmű fejlődést és előrelépést jelent a politikai kultúra és tartalmas politikai közélet megteremtésében.

Ez olyan politikai innováció, amely a 2019-es önkormányzati választáson jól vizsgázott, éppen a civilek aktív közreműködése által.

Bízom abban, hogy ezt a társadalom és a választópolgárok politikai közössége is felismeri és mint bevált gyakorlatot „kimaxolja.”

 

Végezetül, mi a véleménye az októberi, borsodi időközi választásra készülő összellenzéki jelölt, Bíró Lászlóval szembeni döntésről? Tudvalevő, a Kúria múlthéten helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát, amely szerint Bíró László, az ellenzék által támogatott jelölt nem indulhat el a Jobbik logója alatt az október 11-i Borsod 6-os időközi választáson. Jogorvoslat híján azonban az ellenzéki pártok közölték, ők jelölik Bírót. Sokan úgy vélik, talán az eddigi legaljasabb kampányra számíthatunk. Egyetért ezzel?

Jogi szempontból értem a Kúria döntését és jogkövető állampolgárként azt elfogadom. Azt gondolom, hogy az ellenzéki pártoknak fel kell készülniük minden „anomáliára” a választásokkal összefüggésben, ezért koordináltan, egységesen kell elindulniuk, amelynek egyik mozzanata az előválasztás, másik a közös jelöltállítás és a közös lista.

A magam részéről jobban örültem volna, ha az ellenzék nem zárt szobákban, hanem egy előválasztáson döntött volna a legalkalmasabb jelölt személyéről ebben az esetben is. Ez ugyanis legitimációt ad a jelöltnek, aktivizálja a választópolgárokat és tematizálja a közbeszédet. Elég abból, hogy az ellenzék állandóan kullog az állampárt hatalomtechnikai és tematizálási ötletelései mögött.