"Megszületett az ellenzéki szavazó" - Szél Bernadett a '22-es indulásáról, az adósságáról és a szolgálatról

Szél Bernadett
Szél Bernadett
Harmati András / Alfahír

"Bár szívesen politizálnék demokráciában, nekem nem politikus volt az óvodában a jelem" - mondta a jövőjével kapcsolatban az Alfahírnek Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselővel beszélgettünk a borsodi időköziről, az esetleges miniszterelnök-jelöltségéről, és Nemzeti Konzultációval kapcsolatos kampányáról is. Interjú.

 

Csak boldog politikussal lehetett találkozni Tiszaújvárosban, Ön szerint jogosan?

Valóban nagyon fontos, hogy a pártok elkötelezték magukat amellett, csak egy ellenzéki jelölt indulhat minden egyes választókerületben. Másrészt, amellett, hogy a Borsod 6-os időközi eredménye szimbolikus jelentőségű, még akkor is, ha tudjuk, a Mi Hazánk segítségével a kormányfő gondoskodhat a kétharmadról, ez egy komoly tesztlehetőség arra, hogyan tud az ellenzék egy jelölt mögé beállni egy billegő körzetben. Ez most sikerült, ugyanakkor a folyamatos, kitartó közös munka elengedhetetlen. Természetesen amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy Bíró László antiszemita bejegyzése messzemenőkig elfogadhatatlan, és nyilvánvaló, hogy ebből minden érintett félnek le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Az az ellenzéki pártok döntése, hogy a bocsánatkérést elfogadva továbbra is támogatják-e a jobbikos jelöltet, vagy új jelöltet választanak. 

 

A Fidesz Koncz Zsófiát, az elhunyt képviselő lányát, a Fidelitas volt alelnökét indítja az időközin, aki a nagypolitikában tapasztalatlannak mondható, másrészt három éve Washingtonban él. Miért neki kell megvédenie a kétharmadot?

A Fidesz egyre kevésbé tud erős politikusokra támaszkodni. Kikopott rengeteg felépített karakter, akik már nem hajlandóak a nevüket adni ahhoz, ami a Fideszben zajlik. A nagyobbik kormánypárt a szélsőjobbra tolódott, embertelen, aljas politikát folytat, ezt pedig nagyon sok szavazónak és politikusnak nem veszi be a gyomra. Korábban még Navracsics Tibor volt az egyik legtöbbet beszélő fideszes politikus, ma ez Nacsa Lőrinc. Ez egy minőségi váltás. A Fidelitas sincs könnyű helyzetben, a fiatalok jelentős részét taszítja a Fideszre jellemző attitűd.

Ám hiába nem dúskálnak jó jelöltekben, olyan technológiai arzenáljuk, propagandagépezetük van ahhoz, hogy elcsalják a választásokat, ami korábban elképzelhetetlen volt Magyarországon.

Lehet tapasztalatlan jelölttel is elindulni egy választáson, ha megkötöd az alkut az ördöggel – a Fidesz ezt megtette.

 

Ahogy mondta, ez egy billegő körzet, tehát meg kell szólítania az ellenzéknek fideszes szavazókat is.

Ez itt a lényeg. A Fidesz aljas módszereit nem szabad átvennünk. Ha le akarjuk váltani őket, annak a technikai előfeltételén, a teljes együttműködésen túl, minőségében kell tudnunk mást, többet nyújtanunk. Véget kell vetni a társadalom megosztásának és vissza kell térnünk a közös értékekhez. Ezen túlmenően alapvető fontosságú, hogy a választókörzetekben is legyen egy koherens víziója az ellenzéknek. Hitelesen kell bemutatni például, hogy mit szándékozik tenni Bíró László a térségében élőkért a magyar Parlamentben.

 

Az O1G mennyivel minőségibb, mint a fideszes kommunikáció?

Veszélyes és komoly bűn a társadalom felét gyakorlatilag semmibe venni, mert ez rengeteg indulatot szül, és nincs szelep, amin keresztül ezt a gőzt leeresztjük. A magyarok rossz lelkiállapota, az elharapódzó verbális agresszió miatt a hatalmon lévők felelőssége megkerülhetetlen. Nem működnek a társadalmi egyeztetések, nincs beleszólásunk semmibe, a rabszolgatörvény 2.0-val pedig gyakorlatilag elhallgattatják a szakszervezeteket. Odáig jutottunk, hogy Kövér László kimondta, az ellenzék nem a nemzet része.

Így ne csodálkozzon senki, ha erre a válasz O1G lesz! Nem mi mondtuk azt, hogy "boldog karácsonyt!", nem mi kezdtük el minden kritikára gondolkodás nélkül rávágni, hogy Soros. Nem mi vagyunk, akik a kétharmad tudatában a saját hazájuk ellen fordultak. Ezek ők.

 

Kialakulhat még érdemi párbeszéd?

Velük, a politikusaikkal már nem látom ennek esélyét. A koronavírus-járvány kezdetén a hétpárti egyeztetéseken Gulyás Gergely és Varga Judit még kulturált stílusban beszélt az ellenzékkel, de ez csak addig tartott, amíg ki nem találták, hogyan fordíthatják a veszélyhelyzetet ellenünk. Ez lett a felhatalmazási törvény, a propagandához igazítottak a jogszabályt. Én viszonylag kevés szavazást bojkottáltam eddig a magyar Parlamentben, de ez egy olyan pillanat volt, aminek nem akartam a részesévé válni. A felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos jogalkotás egésze az Országgyűlés megcsúfolása volt.

 

A hazai parlamentarizmus valóban sok sebből vérzik. Van kiút?

Ez nekem is feladta a leckét. Az biztos, hogy nem lehet úgy használni a Parlamentet, mintha demokráciában élnénk. Ez egy téves helyzetértékelés. Anno a Fidesz ellenzékben egyedül küldte be a frakcióvezetőjét, Navracsics Tibort a patkóba, és azokat a parlamenti közvetítéseket egy ország figyelte. Meg lehetne azt is csinálni, hogy kéthetente más-más frakció jelöli ki ezt az embert, a többiek pedig addig hálózatot építenek, és a választókerületeikben dolgoznak. Részemről a bojkott is elfogadható, ha azt együtt csináljuk. Viszont ez a nyár abban erősített meg, hogy a mi terepünk az utca. Ott vannak a választóink, ott találkozhatunk azokkal az emberekkel, akik fölött átléptek az elmúlt 10 évben, akiket a kormány semmibe vett. A pultozás során beszéltem olyan emberrel is, aki egykor adományokkal segítette a Fideszt, most pedig egy köteg konzultációt adott nekem. Az emberek ébredeznek. 

Harmati András / Alfahír

Ugyanakkor sok olyan üggyel is kell foglalkozni, ami nem lehet pártpolitikai kérdés. Ilyen például a gyermekvédelem. Kormányok jöttek-mentek, de igazán senki sem foglalkozott sem a területtel, sem pedig azokkal, akik itt dolgoznak. Egy kormányváltás után is mindent megteszek majd, hogy például a fóti gyermekotthon lakói is megkapják azt az esélyt, mint azok a gyerekek, akik családban nőnek fel.

 

A családvédelemben tényleg nincs pártszínezet, de gazdasági kérdésekben van. Hogyan működhet egy közös kormányzás, amikor a Jobbik és a Párbeszéd gazdaságfilozófiája gyakorlatilag összeegyeztethetetlen?

Egyrészt nem gondolom annak: a hazai kis-és középvállalkozások megerősítése, a bérből és fizetésből élők adóterheinek csökkentése, vagy a gazdaság zöld fordulata közös pont lehet. Másrészt a közös kormányzás a kompromisszumokról is szól. 

Amúgy pedig az lenne az optimális, ha nem szimpátia alapján választanánk miniszterelnök-, miniszter-jelölteket, hanem az lenne a döntő szempont, hogy kire lehet felelősen rábízni az ellenzéki kormányprogram kivitelezését. Magyarországnak stabilitásra van szüksége, az nem történhet meg, hogyha nyer az ellenzék, másnap káosz üti fel a fejét.

Értékalapú alternatívát kell nyújtanunk, és ezt mielőbb ki kell dolgozni. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok ott a pártelnökök egyeztetésén. Ha rajtam múlna, akkor a megegyezés olyan értékeken alapulna, mint az igazságosság, tisztesség, a szolidaritás, az emberség és a fenntarthatóság, amikből aztán konkrét, racionális szakpolitikák alakulhatnak. Optimizmusra ad okot, hogy már eddig is sok nemzeti minimum született, oktatás, egészségügy, demokrácia, antikorrupció és a közmédia működésének területén. Fontos kérdés, hogy megtaláljuk-e azokat a szereplőket, akiket aztán előtérbe tudunk tolni, akikről elhiszik a választók, hogy ők tűzön-vízen keresztül kiállnak értük.

 

Hogyan tudja az ellenzék megtalálni ezeket a hiteles jelölteket?

Azért vagyok kicsit zavarban, mert én nem vagyok ott ezeken a pártelnöki egyeztetéseken, nem szeretnék innen kintről tanácsokat adni. Nem tartom magam népvezérnek, egy vagyok azok közül, akik az elmúlt 10 évben keményen próbáltak küzdeni.

Nagyon sok hibát elkövettem én is, és a többiek is, de azok közé tartozom, akik tanultak belőle.

Tapasztalataim szerint sokan vagyunk így. Őszintén remélem, hogy a következő két évben meg tudjuk csinálni azt, amiért jöttünk.

Visszatérve, a választók szempontjából most teljesen mindegy, hogy valaki jobbikos, DK-s, vagy párbeszédes, a lényeg, hogy ott helyben hiteles, elfogadott-e, akire le tudnak szavazni. A megfelelő döntéshez pedig az előválasztás a legjobb módszer. Valahol ez bonyolultabb lesz, valahol pedig egyszerűbb, de ettől az eszköztől nem szabad megijedni.

 

Ez a módszer beválhat a miniszterelnök-jelöltek esetében is?

Induljon el mindenki, akiről úgy gondolja a pártja, vagy civilként a közössége, mozgalma, hogy alkalmas. Előválasztáskor virágozzék ezer virág! A választók majd eldöntik, ki az az egy, aki mögé mindenkinek be kell állnia, az ellenzéknek pedig fegyelmet kell tanúsítania, nincs apelláta.

 

A listák száma viszont még kérdéses.

Egy szempontot szeretnék a figyelmébe ajánlani mindenkinek: brutális kampányra kell készülünk. A '18-as is borzalmas volt, de ha abból indulunk ki, hogy már most rátörik az ajtót újságírókra, akkor szerintem úgy vagyunk a legvédettebbek, a legkevésbé kijátszhatóbbak egymás ellen, ha közösen indulunk.

Harmati András / Alfahír

Ön szerint egy Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett közöslista nem riasztó?

Azt tapasztalom a pultoknál, hogy leginkább Orbán Viktor riasztja az embereket. Sem a Jobbik, sem a DK irányában nem tapasztalom ezt a fajta ellenszenvet. Megszületett az ellenzéki szavazó, én ezt látom.

 

Többször is hangsúlyozta az egyeztetésekkel kapcsolatban, hogy "nem vagyok ott". Hol van akkor Szél Bernadett?

Függetlenként speciális helyzetben vagyok. Kívülállónak nem érzem magam, de a pártpolitikai térben sem vagyok ott, így viszont talán tudok új szempontokat behozni a diskurzusba. Ilyennek tartom a Hadházy Ákossal közösen elkezdett Nemzeti Konzultáció-gyűjtést is, ami sokkal inkább az emberekhez, semmint a pártokhoz kötődik. Az elmúlt két évben a választók megelőzték a pártokat, de nem szeretnék egy pillanatra sem olyan politikusnak tűnni, aki az ellenzéket csak ütlegeli, aki nem csinál semmit, csak helyenként elmondja, mi mennyire rossz. Ez csak gyengíti a változás esélyét. Én a tetteimmel akarom segíteni az ellenzéket.

A napi pártpolitikában nem vagyok benne és tudatos döntés volt az is, hogy nem lépek be sem frakcióba, sem pártba, és nem alapítok új mozgalmat sem. Sokkal hasznosabbnak érzem a mostani szerepem, így az egész ellenzéket és magát a változást tudom szolgálni, anélkül, hogy bármifajta pártérdek korlátozna.

És egyébként minden pártban találtam olyan politikusokat, akikre bármikor szívesen leszavaznék.

 

Profán módon megfogalmazva: lesz fizetség ezért a szolgálatért?

Nézze, '18-ban hatalmas vereséget szenvedett az ellenzék, és engem az sem vigasztalt, hogy az LMP az addigi legjobb eredményét érte el. Emlékszem, olyan össztűz alá kerültem, ami után nagyon komolyan megfordult bennem, hogy nem csak minden tisztségemről lemondok, hanem a mandátumomat is visszaadom. Ám sokan mondták, hogy ők rám szavaztak, ne adjam fel. Egyébként emberileg meg tudtam érteni őt, de visszavonulásáért anno Vona Gábort is kritizáltam. Mindenesetre akkor eldöntöttem, hogy '22-ig minden egyes nap Magyarországért fogok küzdeni.

Viszont '22-ben csak akkor fogok elindulni, ám akkor el is indulok, ha úgy érzem, komolyan gondolja az ellenzék, hogy egy olyan kormányt ad az országnak, amelyik nem megismétli a korábbi hibákat, hanem tanulva akár a saját döntéseinkből, képes gyökeresen más alternatívát nyújtani.

Ez az elmúlt 30 év meghaladása, hangsúlyozva, hogy azt látom, nem csak én tanultam a hibáimból, minden párt megjárta a maga purgatóriumát, a DK is ugyanúgy, ahogy a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP.

Harmati András / Alfahír

Milyen pozícióért indulna?

A válaszhoz látnom kell, hogy az ellenzéki milyen konstrukciót akar. Amíg nem teljes a kép, nem tudom megmondani, hogy Szél Bernadettnek hol a helye. Rólam lehet tudni, hogy ideológiailag hol állok, én ugyanazokat a zöld, demokratikus elveket és értékeket képviselem, mint 2010-ben.

 

Tehát előállhat olyan helyzet, amiben Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltként elindul az előválasztáson, és végül közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt lesz?

Nem gondolkodtam még ezen. Valahogy úgy érzem, hogy egy pártok közötti verseny lesz a miniszterelnök-jelölti előválasztás, és nekem nincs pártom. De ott van Pest 2., amiért tudok küzdeni.

 

Nem fél attól, hogy a pártok kigolyózzák?

Nem félek senkitől. Ha kigolyóznak, akkor kigolyóznak.

Bár szívesen politizálnék demokráciában, nekem nem politikus volt az óvodában a jelem,

az emberek és az országom képviseletére szerződtem, és 2010-ben csak azért lettem jelölt, mert Tordai Bence felhívott, hogy egy zöldpárt indul, és segíteni kell. Aztán lefagyva néztem én is, mit művelnek a kétharmaddal. Ennek az országnak annyit ártott már a Fidesz az elmúlt 10 évben, hogy nem szeretnék az adósuk maradni.

 

Ennek ellenére a veszélyhelyzetből mégis 60 százalékos támogatottsággal jött ki az Orbán-kormány. Miért?

Ennek egyik oka a propaganda. Láttam olyan tévéműsort magamról, ami után végül én is majdnem megutáltam Szél Bernadettet, mert olyan képet festettek rólam, amilyen én sohase voltam. Ezért is fontos, hogy ott legyünk az utcán, hogy a választók ténylegesen megismerjenek minket.

 

Az eddigi jelekből azzal számolhatunk, hogy az állami propaganda, az álhírgyártás erősebb lesz. Miért legyünk optimisták?

Egyrészt küzdenünk kell a propaganda ellen. Erről is szól a nemzeti konzultációs ívek gyűjtése, és ha a Covid is úgy akarja, ebből egy szép, közös esemény lesz, akár a Hősök terén, vagy a Kossuth téren, ahol meg tudjuk mutatni az erőnket. A másik, hogy hinnünk kell magunkban. Egyetlen politikusnak sem kívánom, hogy a sajátjai hátba támadják, én is csak úgy tudtam túlélni '18-at, hogy hittem abban, Magyarországot vissza tudjuk vezetni a demokratikus útra. Ez átsegített azon a bénultságon, amit akkor éreztem. Most a passzivitás a legnagyobb ellenfelünk. A Fidesz elmagyarázza, 60 százalékuk van, miközben újságírókat fenyegetnek, ezért vonuljunk csak vissza a csigaházunkba. De előbb-utóbb mindenkit ki fognak onnan cibálni. Ahogy mondtam, a teljes együttműködés azért iszonyú fontos, mert így tudjuk egymást megvédeni. Amikor a Jobbik pénzét az ÁSZ elvette, akkor együtt tüntettünk, még ha az akkori ellenzék nagy része szélsőséges pártnak is tartotta a Jobbikat. Azóta már sok minden történt, ami szerintem jót tett a pártnak. Akkor is úgy gondoltam, esélyt kell adni, hogy a Jobbik egy néppárttá váljon, hogy a mérsékelt jobboldali, konzervatív embereket meg tudja szólítani, hogy számukra ne csak a Fidesz nyújtson alternatívát. Az ellenzéki oldalnak szüksége van erre...

 

Bocsánat, hogy megakasztom, de most épp a több lista mellett érvel.

Én azt látom, minden jel szerint közösen kell kormányt alakítanunk ’22-ben, és tudomásul kell vennünk, hogy a jobb- és baloldali szavazókat egyaránt képviselnünk kell. Az integritást nem tartom lehetetlen feladatnak. Gesztusokat kell gyakorolni, és megérteni egymás értékeit, szenvedéstörténetét, pozitív várakozásait. Tudom, hogy ezt egy politikustól nem lehet itthon hallani, de az az út nem vezet sehova, ha csak a saját szavazatainkat akarjuk maximalizálni. Az ellenzéki pártok közti zsarolás csak a Fideszt segíti, viszont a választók jutalmazzák, ha egy stabil, összetartó, civilizált kormányuk van.

Harmati András / Alfahír

Mekkora erőt tudnak mutatni a Nemzeti Konzultációk gyűjtésével?

Többszázezres mennyiségben gyűjtöttünk már íveket, amire lehet mondani, hogy kevés, de mi nem plakátoltuk tele az országot, nem futnak hirdetéseink. Nem közpénz-milliárdokat forgattunk ebbe bele. Nem tudunk számháborúba bocsátkozni a Fidesszel. Ugyanakkor ez nem egy választási kampány, hanem egy alulról szerveződő mozgalmi gyűjtés, amihez csatlakoztak a pártok is, sok esetben az alapszervezeteik döntésére. A Fidesz pedig láthatóan tiszta ideg, hiszen kint vagyunk az utcán, mindannyian egyszerre, és a propaganda ellen harcolunk, ami az ő Halálcsillaguk.

Telebeszélték rólunk butaságokkal a médiát, olyannyira, hogy kénytelen voltam elmenni Péterfalvi Attilához, és a szemébe nézni, hogy fejezze be az üzengetést.

Ha egy független adatvédelmi biztos a propagandamédián keresztül üzenget egy országgyűlési képviselőnek, az egy finom jelzés arra, hogy ez nem egy demokrácia.

 

Mit mondott neki?

Az irodájában tételesen cáfoltam az összes nyilatkozatát, és kértem tőle, ne nézzen hülyének minket. Az ívek gyűjtésekor nem kérünk adatot, nem kell semmit aláírni, nem adatbázist építünk. Ellentétben a Fidesszel.

 

A gyűjtés végén mikor lenne elégedett?

Ha lesz egy következő lépés.

Azzal nem sokra megyünk, ha a parlamentben interpelláljuk a kormányt. A küzdelem terepe a választókerületekben van, most kell megtalálnunk egymást. Nem 2021-ben, vagy 2022-ben. '18-ban későn cselekedtünk, de most van politikai akarat, hogy időben dőljenek el a dolgok. Jövő tavaszra már tisztán kell látnunk, hogy kik mellett kell kampányolnunk az azt követő egy évben, és utána nem szabad hagynunk a saját embereinket leszedni. Az egy év szép hosszú kampányt jelent, de így legalább lesz időnk, mert annak az ellenzéki politikusnak, aki változást akar, jó sokszor és alaposan körbe kell járnia Magyarországot.