„Azt érzem, leckéztetve vagyunk, s a mohóság áldozata a 6000 lélekszámú város”

„Azt érzem, leckéztetve vagyunk, s a mohóság áldozata a 6000 lélekszámú város”

Fejér megye keleti részén fekszik Pusztaszabolcs, mely fontos vasúti csomópont szerepét tölti be, tőle 46 km-re pedig a virágozó Felcsút. A két település között nem csak az a hasonlóság, hogy Fejér megyében vannak, hanem Mészáros Lőrinc neve is. De lássuk, miért is. Pusztaszabolcson például minden, jelenleg futó infrastrukturális nagyberuházást Mészáros érdekeltségei nyerték meg az államtól - írta a valaszonline.hu. 

A várost átszelő vágányok rekonstrukciója pedig rekordáron fut. A történetre idáig talán már megszokott mód legyinthetünk is, azonban kellő mennyiségű pénzösszeg mellett is hiba csúszhat a gépezetbe: a Mészáros és Mészáros Kft. által megbízott tervező a kelleténél 1 méterrel szűkebbre szabta a vasúti átjáróját, ami ezen „apró” gondatlanság miatt így „kiemelten magas forgalombiztonsági kockázatú” lett. A kisváros sorompói zárva vannak, a település szinte megbénult, Mészároséknak pedig több projektje is áll. Ráadásul tavaly októberben Pusztaszabolcsban győzelmet aratott a független Simonné Zsuffa Erzsébet (59 százalék) az addig regnáló Fidesz–KDNP-s Csányi Kálmánnal szemben (41 százalék).

A maga nemében egyébként Magyarország valaha volt legdrágább vasúti beruházása a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti felújítás. Még úgy is, hogy kihagyták belőle az eredetileg tervezett aluljárót, illetve elkerülő utat. A szakaszt a közbeszerzés során kettébontották, az első és a második tendert pedig ugyanúgy a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte meg. A cég így 27,9 kilométernyi sínt korszerűsíthet 87,5 milliárd forintért, miközben a kiíró Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. becsült összegeként 70 milliárd szerepelt. Ez esetben a Mészáros-művek Pusztaszabolcs térségében kb. 3,1 milliárdért építenek egy kilométernyi vasutat. 

Porban fürdik a lakosság

Az Alfahír Simonné Zsuffa Erzsébetet kérdezte a kialakult helyzetről. A polgármester elmondta, a város a munkálatok alatt több ízben is károsult, utcák úsznak a porban, a munkagépek sokszor késő estétől
hajnalig pakolják a köveket, melytől több utca lakói nem tudnak aludni a hatalmas markológépek okozta zajoktól.

Útjaikat tönkretették, ingatlanok repedtek meg a több hónapig tartó terheléstől. 

A zaj mellett a felújítást végzők nem locsolják a köveket, emiatt a város hónapok óta porban fürdik, emellett nem tartják be a környezetvédelmi szabályokat, a Sport utcát félsávosra szűkítették. A város lakóit 5 hónapja a település szélén álló átjáróhoz terelik, mely rengeteg időt vesz el az itt élőktől.
 
A munkálatok okozta károk javításának kifizetéséről hosszú hetekig folytak a viták, melynek eredménye az lett, hogy mindent a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re (NIF) terheltek. Simonné Zsuffa Erzsébet kifejtette, a NIF humánus, gyorsan reagáló cég, és azon vannak, hogy mielőbb megoldják a problémákat, a Mészáros és Mészáros Kft. azonban nem áll szóba a polgármesterrel, telefonhívásaira sem válaszol.

“Érthetetlen bosszúállást tapasztaltunk az elmúlt hónapokban: például nem locsolják a szállításra váró kőhalmokat, az utcákat, s elviszik a locsoló kocsit. Azt érzem, leckéztetve vagyunk, s mohóság áldozata a 6000 lélekszámú város”

– mondta. 
 
Hozzáfűzte, a város igen türelmes, s Pusztaszabolcs lakossága jelesre vizsgázott. A polgármester azt is elmondta, egy 2-3 hónapos munkálatot el tudtak volna viselni, örömmel fogadták a beruházást, azonban most már úgy vélekednek, az elmúlt 5 hónap után nem éreznek köszönetet. A rengeteg por mellett a munkások igen sok szemetet is hagynak maguk után, a teherautók pedig nem tartják be a korlátozásokat, a város kis utcáiba hajtanak be a gyorsabb haladás érdekében. 

„Megnyomorítják az itt élők hétköznapjait, perceit”

– mondta végül.

„Értettük a jelzést, amikor a mostani 204 milliós igényünkre 4 millió forintot kaptunk"

Júniusban a kért 204 millió forintos rendkívüli önkormányzati támogatás helyett 4 millió forintot adott az állam Vác városának. A tavaly decemberi hétmillió forinthoz képest is alacsony összeg arra sem elég, hogy fedezni tudja a veszélyhelyzetben az önkormányzatra hárult kiadásokat.