Már a bajoroknál is megjelent a koronavírus, száz felett a halálos áldozatok száma

Már a bajoroknál is megjelent a koronavírus, száz felett a halálos áldozatok száma
  • 4474 fertőzött, 107 halott
  • Érintett országok: Kína, Hongkong, Makaó, Thaiföld, Tajvan, Vietnám, Szingapúr, Malajzia, Dél-Korea, Kambodzsa, Nepál, Srí Lanka, Japán, Franciaország, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Németország
  • WHO veszélyességi indexe: a veszély nagyon magas Kínában, magas regionális és nemzetközi szinten is

Alig egy hete kezdett cikkezni a nemzetközi sajtó arról az újfajta koronavírusról (2019-nCoV), ami a kínai Vuhanban ütötte fel a fejét. Azóta a fertőzöttek száma néhány tucatról több ezerre nőtt és a halálos áldozatok száma is egyre gyorsabb ütemben emelkedik. Noha a kínai hatóságok gyors intézkedésének köszönhetően tucatnyi várost és tízmilliókat magába foglaló karantént hoztak létre, ez nem akadályozta meg a vírust abban, hogy átlépje az országhatárokat. A kínai kormány hétfői közlése szerint öt koronavírusos beteg van Hongkongban, kettő pedig Makaón. Szórványos eseteket jelentettek továbbá Thaiföldről, Tajvanról, Vietnamból, Szingapúrból, Malajziából, Nepálból, Japánból, Dél-Koreából, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából. Hétfőn éjjel a bajor egészségügyi minisztérium is bejelentette, hogy egy Münchentől 30 kilométerre élő férfiről is bebizonyosodott, hogy a koronavírus okozta a megbetegedését. Az összes fertőzött jelenleg ismert száma 4474 fő, a halálos áldozatok száma pedig vasárnapról hétfő estére 52-ről 107 főre emelkedett.

Honnan indult?

A vuhani hatóságok először december végén számoltak be róla, hogy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás ütötte fel a fejét a városban, ami egy hús- és halpiac árusai közt kezdett terjedni. A kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ vezetője szerint a piacon ínyencségként vadállatok húsát is árulták. Egyes információk arról szólnak, hogy a nem túl magas higiéniai színvonalon működő piac kínálatában róka, farkaskölyök, óriásszalamandra és különféle kígyófajták is helyet kaptak. A Journal of Medical Virology nevű folyóiratban közölt cikk szerint ez utóbbiak tehetők felelőssé a vírusért, ugyanis annak részletes genetikai szekvenciáinak tanulmányozása során egyértelművé vált, hogy a koronavírus kígyókból eredhet. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a kígyók táplálékául szolgáló denevérek adták át a betegséget a hüllőknek, amiket aztán a piacon értékesítettek, így terjedhetett át a vírus az emberre is.

Az elmúlt évtizedekben nem ez az első koronavírus, ami az emberre átkerülve okoz világszintű riadalmat. 2002-ben a súlyos akut légzőrendszeri szindróma (SARS), 2012-ben pedig a közel-keleti légúti megbetegedés (MERS) miatt alakult ki kisebb pánik. Előbbi 774, utóbbi 900 halálos áldozatot követelt és mindkettő esetében megállapításra került, hogy denevérektől eredt, majd cibetmacskák és tevék révén fertőzte meg az embereket is.

Időközben azonban megjelent egy másik kutatás, amely kétségbe vonja a vírus fent említett eredetét és emlékeztet rá, hogy a kínai helyi hatóságok hajlamosak eltusolni a rájuk rossz fényt vető híreket, így egy hasonló járványt sem tesznek azonnal a kirakatba, csak végszükség esetén szólnak a nyilvánossághoz. A kínai epidemiológusok a Lancet folyóiratban január 24-én megjelent cikke szerint az első fertőzés már novemberben megtörténhetett és a vuhani piacra már közvetítéssel juthatott el decemberben a vírus.

 

Lappangó vírus a szellemvárosokban

A vírus gócpontját képező két Magyarországnyi területű Hupej tartományban 56 millió lakos került karantén alá. A tömegközlekedést leállították, a vasútállomások és repterek bezártak, bizonyos helyeken az autóforgalmat is betiltották, míg a városok határában rendőrségi ellenőrző pontokat állítottak fel.

A közösségi oldalakon terjedő felvételek szerint az utcák kihaltak, leginkább egy szellemvároshoz hasonlít a 11 milliós Vuhan is. Nagyobb csoportokat csak az élelmiszerüzleteknél, a gyógyszertáraknál és a kórházakban látni, de az emberek inkább otthon maradnak. Ebben segít, hogy a hétvégére eső holdújévi munka-és iskolai szünetet meghosszabbították. Ennek ellenére országos és nemzetközi szinten is az ünnepi időszak inkább a vírusnak kedvez, hiszen hiába fújtak le sok tömegrendezvényt, zártak le olyan turisztikai célpontokat, mint a pekingi Tiltott Város vagy a sanghaji Disneyland, a belföldi utazások és a külföldről hazalátogatók száma megugrik ebben az időszakban, ami potenciálisan növeli a vírus terjedésének kockázatát.

Az emberek áramlását persze a hatóságok megpróbálják valamilyen szinten kontrollálni. A kínai turisztikai cégek hétfőtől felfüggesztették a csoportos külföldi utak és repülőjegyek árusítását, sok nemzetközi repülőtéren pedig már mérik a Kínából érkező gépek utasainak testhőjét. Több ország, köztük az Egyesült Államok kormányzata egész Kínára szólóan eltanácsolta állampolgárait az utazástól. Eközben a pekingi és a sanghaji városvezetés arra szólította fel a lakosságot, hogy amennyiben a közelmúltban jártak a vírus által legsúlyosabban érintett területeken – vagyis Vuhanban vagy környékén -, akkor 14 napon át ne hagyják el otthonukat.

A drákói intézkedések egyáltalán nem túlzóak, hongkongi kutatók matematikai modelleken alapuló becslései alapján ugyanis a hivatalos adatoknál jóval magasabb lehet a tényleges fertőzések száma. A még lappangó megbetegedések Kínában már 40 ezer embert érinthetnek.

"Fel kell készülnünk arra, hogy ez a különös járvány világjárvány lesz"

- jelentette ki Gabriel Leung, a HKU kutatócsoportjának vezetője. Ma Hsziao-vej, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vezetője vasárnap közölte, hogy a neheze még csak most jön, mivel az új vírus lappangási ideje akár két hét is lehet, és a vírus már a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet. A kutatók úgy vélik, hogy

a fertőzések száma hatnaponta megduplázódhat, várhatóan áprilisban és májusban éri el a csúcspontot azokon a területeken, ahol a járvány már megjelent.

 

Megjelenhet-e a vírus Magyarországon is?

Meg. Annak valószínűségi esélye, hogy a vírus eljut Magyarországra folyamatosan változik. Az Azonnalin hétfő este megjelent egy cikk, ami megpróbálta kiszámolni, hogy ténylegesen mekkora az esélye annak, hogy a koronavírus elérje hazánkat. Eszerint, ha a legkedvezőbb adatokat vesszük alapul, akkor egy hónapon belül 11, 6 százalékra, míg legkedvezőtlenebb esetben 70 százalékra becsülhetjük a vírus megjelenési potenciálját. Persze a kockázat csökkenhet, ha a vesztegzár hatásosnak bizonyul és a vírust többé-kevésbé sikerül az érintett területeken belül tartani.  

Idehaza tehát egyelőre nem kell lezárt városoktól és tömeges megbetegedésektől tartanunk, de nem árt megtenni a kellő óvintézkedéseket. A gödi Samsung-gyár például már biztosította a közvéleményt, hogy minden tőle telhetőt megtesz a megelőzés érdekében. A WHO által ajánlott higiéniai szabályok oktatása mellett a kisszámú Kínából érkező alkalmazottait munkába állás előtt elkülöníti, és orvosi vizsgálatoknak veti alá.

  • A WHO alábbi ajánlásait egyébként is érdemes mindenkinek betartani:
  • Gyakori kézmosás, lehetőleg alkohol alapú, fertőtlenítő hatású szappannal.
  • Tüsszentés és köhögés esetén zsebkendő használat, ami után ismét alapos kézmosás szükséges.
  • Lázas beteggekkel való kontaktus kerülése.
  • Lázas megbetegedés esetén orvos felkeresése, a korábbi külföldi utazásokról információ adás.
  • Élő vagy levágott állatokat forgalmazó piacok elkerülése olyan területen, ahol az új koronavírus már megjelent.
  • Nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű élelmiszer fogyasztásának kerülése.

 

Súlyos gazdasági hatások

Ha a becsléseket nézzük, akkor jelen állás szerint a vírus nagy valószínűséggel nem fogja megroppantani a hétmilliárdos emberiséget, és eszkalálódására is csak akkor van esély, ha Afrikába is eljut a járvány. Ugyanis a hirtelen megnövekedett egészségügyi ellátásra való igényt nagy bizonyossággal nem bírná el a szegény afrikai országok gazdasága. Az extrém terheket előre láthatóan még a kínai gazdaság is meg fogja érezi.

Vuhan térségében az egészségügyre háruló megnövekedett feladatokat a helyi személyzet képtelen ellátni, ezért a kormány 450 katonai és 900 fős polgári egészségügyi személyzetet küldött a helyszínre, akikhez a napokban további 1600 orvos és nővér csatlakozik majd. Emellett megkezdődött egy oltóanyag kifejlesztése és két ideiglenes kórház építésének is nekiláttak. Az első, 700-1000 ágyas létesítmény a tervek szerint tíz nap alatt, február 2-ára fog elkészülni, a második, 1300 ágyasra tervezett kórházat február 5-én tervezik átadni. Egy harmadik kórházat pedig a szomszédos Huangkang városában húznak fel.

Az egészségügyi kiadásoknál azonban sokkal nagyobb károkat okoz a termeléskiesés. Az évi 500 milliárd dolláros bruttó összterméket előállító Hupej tartományban az előzetes adatok szerint a járvány elhúzódása a fogyasztást és a termelést is jelentősen visszavetheti. Már az ipari centrumok által meghosszabbított holdújévi szünet is mérhető gazdasági veszteségekkel jár az ország számára. 

Kína gazdasági szerepe miatt a koronavírus okozta járvány a világgazdaságra is jelentős befolyással lehet. Egyik hatásaként például jelentősen csökkenthet a kőolaj ára. Szakértők szerint a Brent jegyzése akár 55 dollárra is gyengülhet hordónként az energiahordozó iránti kereslet mérséklődésére. De a vírus lehetséges kínai gazdasági következményei miatt a New York-i értéktőzsde főbb mutatói is zuhantak, három hónapja nem estek akkorát mint a hétfői zárásra. 

Koronavírus: karantén Magyarországon

A koronavírusnak immáron hivatalosan 107 halálos áldozata van, miközben több várost is lezártak Kínában. A betegség már Bajorországba is eljutott, így nem véletlen, hogy a megelőzés még fontosabbá vált. Éppen ezért döntött úgy a gödi Samsung-gyár, hogy karanténba helyezi és orvosi vizsgálat alá vonja Kínából érkező alkalmazottait.