Orbán bajtársiasságot követel, cserébe „hálapénzt” ígér a Fidesznek

Orbán bajtársiasságot követel, cserébe „hálapénzt” ígér a Fidesznek

A Fidesz vasárnapi tisztújításán ismét megválasztották pártelnöknek Orbán Viktort, aki beszédet is mondott követőinek. Elemzés.

Napi jegyzet - A Fidesz vasárnapi tisztújításán ismét megválasztották pártelnöknek Orbán Viktort. Nem meglepő ez egy olyan politikai közösség esetében, amely 2010 óta kormányon van.

Kongresszuson mondott beszédében Orbán Viktor kijelentette:

„ne mondj rosszat fideszes társadról”.

Ezt azzal magyarázta, hogy komolyan vehető ellenfél nélkül maradt a Fidesz (bár a kormányoldal kedvenc kétfejű sárkányát azért megemlítette: „egy Gyurcsányból kettő lett a tavalyi országgyűlési választás óta”). Vagyis Orbán szerint a Fidesz hatalmára a legnagyobb veszélyt már csak a Fidesz jelentheti. Nemhiába hangsúlyozta a lojalitás és a bajtársiasság fontosságát, amit még szerinte gyakorolni kell.

„A bajtársiasság több ennél, azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok hozzád, amikor tévedsz”

- fejtette ki. Orbán konklúziója az, hogy a Fidesz azért van most fent, mert az elmúlt harminc évben összezártak, míg a „folyton egymást eláruló liberális baloldal” nem, ezért van lent.

Ez valóban az egyik legnagyobb erőssége a Fidesznek, amelyben vannak kisebb-nagyobb hatalmi centrumok, kakasviadalok (pl. Rogán Antal és Lázár János korábbi viaskodásai a befolyásszerzésért), de jobbára a külvilág számára egy zárt politikai közösségnek látszik.

Orbán Viktor a 2011-es új alaptörvényt a Fidesz történetének egyik legnagyobb sikerének nevezte. Azt mondta, ez a második rendszerváltás volt a keresztény rendszerváltás.

A kormány keresztény mivolta csak a 2018-as választások után lett kihangsúlyozva. Orbán Viktor a beiktatási beszédében úgy fogalmazott, hogy régi vágású kereszténydemokráciát építenek.

Most már egyenesen keresztény rendszerváltásként tekint a Fidesz túlhatalmi beágyazódásának kezdetére,

az uniós jogállami aggályokra és kritikákra válaszul pedig a „keresztény szabadság” fogalmával válaszol (aminek állítása szerint az alapja „a bevándorlás helyett a családok támogatása, a nemzet elárulása helyett a határon túliak befogadása”).

Régi ígéret a szegénység felszámolása és a cigányság helyzetének rendezése (amiket ez esetben is megismételt Orbán Viktor), de mindkét vállalás 2010 óta a kormány politikájának a délibábjai közé tartozik, és inkább a bevándorlás szőnyege alá vannak söpörve.

Érdekes, hogy lassan – a politikai kihívásokat és trendeket figyelembe véve - beszivárog és egyre hangsúlyosabbá válik a Fidesz kommunikációjában a klímavédelem ügye is. Orbán Viktor ugyanis teljesítményként fogalmazta meg, hogy a klímavédelemben „Magyarország olyan államokat előz meg, akik előszeretettel tekintik magukat élharcosoknak”, továbbá azt is leszögezte: „felkészültünk a következő évtizedek kihívásaira”. A kormányfő szavai mögött azonban nem látszik a klímastratégia. A hitelessége is sántít, főleg, hogy a Fidesz kiindulópontja a klímaváltozás problémájának elbagatellizálása volt.

A szokásos „brüsszeli birodalommal” és „Soros-aktivistákkal” szembeni meghatározás mellett Orbán Viktor azokra a vádakra is reagált, melyek a kormány uniós tagsággal kapcsolatos hozzáállását vitatják.

„Az unió tagjai akarunk maradni, és nem akarunk kenyértörést azokkal, akik multikulturálissá alakították az országukat”

- hangzott el középutas narratívaként a kormányfő szájából. Azt is hozzátette: az EU keleti és nyugati fele más erényeket tisztel, de az együttélés így is kialakítható, ám ennek világos feltételei vannak, így „odaát el kell fogadni, hogy jogunk van a keresztény szabadság mentén berendezni az életünket”, „nem kérünk a Soros-féle aktivistákból, vigyék el őket innen”.

Egyszerre diplomatikus és kardcsörtető, semmi meglepő nincs benne, régóta ez a taktikus stílus jellemzi Orbán Viktort: csiki-csuki játék az EU-val.

A mozgósítás „vezényszava” sem maradhatott el, az önkormányzati választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: „mindenkihez el kell jutnunk, és mindenkit meg kell győznünk”.

A lojalitásért („szeretetért”) járó úgymond hálapénzt (aligha csak viszonzott szeretetről van szó) is belengette követőinek, amikor azt mondta: „Higgyétek el, nem marad viszonzatlan egyikőtök szeretete sem.”

Minden beszédén, ahogy ezen is, gondos tervezés látszik. Olyan mérnöki munka, ami víziót, irányt, programot és a győztesek jussának ígéretét hivatott adni a Fidesz által teremtett politikai közösségnek.

A kormányközeli Századvég Budapestről szóló konferenciáján G. Fodor Gábor (a Fidesz egyik legfontosabb ideológusa) nyilatkozta azt az Indexnek: a Fidesz azért tudja hozni a politikai többségét, mert egységes, politikai fegyelmet gyakorol, továbbá van vezető politikai személyisége. Ugyanakkor fontos a politikai munkát is elvégezni: hogyan lehet érdekeltté tenni – akár a személyes érdekviszonyain keresztül, akár értékei révén – a Fidesz táborát. G. Fodor azt is kifejtette, hogy az ellenzék csak akkor lehet kihívó szerepben, ha szintén van vezetője, aki versenyző alternatívát és politika egységet tud felmutatni.