Bevásárlással bizonyították, hogy az árunió megvalósult, csak bérunió nincs

Dublinban ugyanannyiért vásárolunk, de nem ugyanannyiból.

Mint köztudott, a Jobbik indította útjára azt a béruniós európai polgári kezdeményezést, ami az Európai Unió megreformálását, az államok közötti valódi egyenlőséget hivatott megteremteni. 

Noha az aláírásgyűjtés már elstartolt a legtöbb, a kezdeményezést támogató kelet-európai államban, sokan még most sem értik igazán, hogy miért van erre szükség. Pedig már nem csak politikai körökben fordul elő a téma, de egyre több közgazdász is kifejti véleményét.

Róna Péter: Ha nem valósul meg a bérunió, Európa szétszakad

Megvalósítható-e a gyakorlatban a bérunió? Miért kevésbé fenyegető probléma az Európai Unió számára a migrációs válság, mint a nyugati és keleti tagállamok között feszülő bérkülönbség? Milyen felelőssége van a mostani helyzetben az EU vezetőinek? Tényleg hazánk gyarmatosítása ellen küzd a kormány,m int ahogy azt Orbán Viktor állítja, és ki tudnák-e rántani a Fidesz által közpénzen felhizlalt "politikai állatok" a magyar gazdaságot a gödörből?

Szathmáry-Király Gábor az ír fővárosból, Dublinból jelentkezett egy videóval, amiben a bérunió egy, talán a hétköznapokban leginkább szembetűnő szeletét szeretné eljuttatni mindenki felé.

Ez nem más, mint az élelmiszerekre kiadott pénz, és az, hogy mennyi marad a zsebében egy dolgozónak, miután a megélhetéshez szükséges élelmiszereket megvásárolta. Hiszen ahogy a kezdeményezés legfőbb támogatói is sokszor elmondták már,

az árunió ugyan megvalósult, a bérek között viszont óriási szakadék tátong.

Szathmáry direkt olyan üzletet választott a bevásárláshoz, ami mindkét országban megtalálható, valamint az online vásárlási lehetőség miatt az árak is leellenőrizhetőek. Középkategóriás, főként saját márkás termékeket szerzett be, hogy könnyebb legyen az összehasonlítás.

A fenti, átlagos bevásárlást Írországban 21,95 euróból sikerült kivitelezni, míg Magyarországon 21,72 eurót fizetett volna érte.

Átváltva a két bevásárlás közötti különbség mindössze 70 forint.

Látható tehát, hogy az árak között szinte alig észlelhető eltérés, no de nézzük meg a béreket. Írországban egy minimálbéren bejelentett dolgozó 2821 forintot keres meg óránként, míg Magyarországon ennek kevesebb mint harmadát, 733 forintot vihet haza egy minimálbéren tengődő alkalmazott egy óra munka után. Visszatérve a bevásárláshoz, ez azt jelenti, hogy

míg egy ír minimálbéres 2,37 órát dolgozik a fenti termékekért, addig magyar társa 9 órát húz le a melóhelyen, hogy ugyanazok landolhassanak a kosarában.